Gondolatok a pusztában a cserefa alatt

Kozma Szilárd csíkszeredai asztrológusról, ha megírja valaki saját tapasztalatok alapján, hogy tanácsait betartani nagyon veszélyes -  mert krónikus betegnek azt a tanácsot adja, hogy ne szedje a gyógyszert, mert betegsége nem gyógyítható mert az karmikus bűn eredménye, mi előző életben követett el; vagy válást javasol, teljesen könnyelműen, azt mondva a férjnek, hogy ameddig  a feleségével él nem halad semmire, közben kiderül, hogy épp úgy halad - akkor annak azzal vág vissza, hogy kiállítja a horoszkópját, amiből kiderül, hogy senki; de ezzel nem éri be, kiteszi mindennek, hazugságok özönével próbálja lejáratni az illetőt.

A horoszkóp alapján kiteszi, egy sors tévesztettnek, mindenre képtelennek, lelki nyomoréknak, tehetségtelennek. De nem az érdekes, hanem az, hogy az illetőt az ő maga tökéletességével hasonlítja össze. Tehát a cél az, hogy más senkivé tételével magát emelje  a magasba. És ezt teszi egy olyan ember, ki Hamvas követőjének tartja magát, az egyetemes törvények tisztelőjének és az a szerint élőnek.

Kiteszi a besúgójának a kommunizmusban, meg utána is, tolvajnak, stb.  Rájátszik arra, hogy erkölcsileg legkönnyebb valakit tönkretenni úgy, hogy besúgózzuk. De ha megvizsgáljuk, ez 89 előtti reflex, ami 89 után is működik, de nem olyan eredményesen. Szilárdka, azt állítja magáról, hogy három kilós doszárja van és meg volt figyelve! Akkor miért fogja a 89-ben gyökerező reflexeknek?! Egy szellemi ember, hogy lehet fogja a 89 előtti reflexeknek?!

Érdemes ott is elidőzni, a besúgózásnál. Hát kész röhej az az amatőrség ahogy csinálja. Először előáll valami mesékkel, mik ránézésre hihetőknek tűnnek, de konkrét bizonyíték sehol. Utána dühében, hogy az illető megpöccinti a netten az éhségsztrájkja alkalmával, a lapokban a hozzászólási rovatokban, kiagyal, egy fedőnevet az illetőnek kit besúgóz. A kökösi lakhelyére alapozva az illetőnek, kit besúgóz, hogy minél hihetőbbnek tűnjön, minden bizonyíték nélkül, kiagyalja a "KOKOSI" fedőnevet. És itt tényleg röhejessé válik Szilárdka, mert az illető, kit besúgóz, nem is élt a kommunizmusban Kovászna megyében, tehát nyilvánvaló hazugság a "KOKOSI" fedőnév. Kicsi a valószínűsége, hogy valaki épp olyan fedőnevet kapott volna a kommunizmusban, mint besúgó, amely település azon a megyén kívül van, ahol élt  a kommunizmusban, de 89 után éppen oda veti sors. Ritka az ilyen véletlen egybeesés. Inkább Szilárdka kreált fedőnevet, mocskos rágalmához, az illető kökös lakhelyére alapozva. Hogy egy olyan nagy okos asztrológus és a metafizikák szakavatott ismerője, hogy tudott ilyen könnyen átlátható hazugsághoz folyamodni?! Egyszerűen: tudománya nem más, mint bulvár, nem igazi szellemiség!!!

De Szilárdka akkor kerül bajba, amikor az állítólagos besúgója kéri  a bizonyítékokat a Szilárdka szekus dosziéjból, ahol a "KOKOSI" fedőnév szerepel. A Krónika honlapján azt hazudja, hogy kérte és viszi az állítólagos besúgó kökösi lakására, hogy "beszéljék meg". Meg is érkezik Kökösbe, annak ellenére, hogy "besúgója" figyelmeztette, hogy nehogy oda dugja az orrát. Ott már nincsen szó semmi másolatokról, hanem azt hazudja, hogy a "besúgója" hívására jött. Természetesen kiderült, hogy miért ment a "besúgójához", hozzá hasonló barátjával. Kompromitáló adatokat akart gyűjteni az emberektől róla. A lakását fényképezte, hogy annak állapotával járassa le. Ezt mind az egyetemes törvények alapján tette, hogy a materiális állapottal próbált kompromitálni.

Na de érdemes elelmélkedni az ellenfeleiről készített horoszkópokon is. Szilárdka azt állítja, hogy ő nem jósló asztrológiával foglalkozik, hanem kauzálissal. Ezzel azt  a benyomást akarja kelteni, hogy az övé a komoly, akik meg a jövőt nézik ki belőle komolytalanok - ki nem mondottan ezt állítja. De érdekes, amikor az ellenségeiről van szó akkor már előre tudja szomorú jövőjüket. És itt  a bökkenő!!! Hogy ha ismeri ellenségei jövőjét, hogy nem tudta, hogy házassága taccsra megy. És akkor nem csinált volna négy gyereket felelőtlenül, akik aztán anya nélkül nőnek fel. Ha annyira ismeri ellenfeleit, hogy nem tudta kit vesz el?! Itt látszik, hogy Szilárdka asztrológiai tudománya mit ér, csak az emberek, a gyengébbek, hülyítésére jó. Aki ilyen kényszeresen csinálja  a gyerekeket és mindenkire rá akarja kényszeríteni az ő gyerekcsinálási mániáját, mert itt egy mániákus gyerekcsinálóról van szó, az valami komplexusban szenved. Aki állandóan bizonygatja férfiasságát, virilitását, mint Szilárdka teszi, annak pszichikailag a férfivá éréssel vannak nagy gondjai - lehet még csak infantilis.

A Mester és Titok Tóni a Szováta melletti Szakadát egyik kaszálóján lévő öreg cserefa alatt üldögéltek, a délutáni napsütésben. A Mester arról beszélt Tóninak, hogy gyerekkorában az öreg cserefákat kedvelte. Végül Tóninak a következő tanácsot adta:

- Tóni tanuld meg a cserefától, hogy légy mozdulatlan, mint a cserefa vastag törzse, de egyben dinamikus, mint az ágai a viharban!

Ez a kettős állampolgárság bizonyítja, hogy mennyire nem gondolkodó kisebbség vagyunk, mennyire pavlovi a reflex a kettős állampolgársággal kapcsolatban, hogy menyire juhos a magatartás. Valakik akik elkezdték, nem gondolkodva - önösen igen - és tömegek hagyják jóvá nem gondolkodva, arról, hogy mi is az állam minek polgárai vagyunk, lesznek...egyesek. 

Semmi pozitívum nincsen már egy államnak polgára lenni, amikor az állam inkább egy teher lett, amikor az állam, inkább felszámolja a megtartó közösségeket, miknek az alapja a belső kohézió, az igazi megtartó - és nem az adminisztráció. Így az állam inkább felszámolja a belső, élő nemzeti identitást és nem védi.

A magyarságot határok felett egy belső, szellemi kohézió, mi ott van az emberek lelkében, szakrális képek formájában tartja meg, tart egyben, amit az állam pusztán racionális adminisztrációja inkább pusztít mint véd - akkor hogy is állunk a magyar állampolgársággal. A magyar közösségeket összefogó ereje a szakrális képeknek, épp egyetemességükben rejlik, ezzel szemben, ezeknek az önmagába záruló nemzeti van kihangsúlyozva, a nemzetiek részéről.

A magyar állampolgárságot azt hiszem, hogy leginkább azok kérték, kik juh fejűek, nem gondolkodnak.

Olyan híreket hallottam Hargita megyéből mitől az ember haja égnek áll. Már régebb így van de én most hallottam csak, hogy az MPP emberei, Székelyudvarhely környéki falvakban, akár erőszakhoz is folyamodnak, választások idején, hogy az embereket arra bírják, hogy az MPP-re szavazzanak. Gondolom tudjátok ott kinn ti is Magyar honban, hogy az MPP a Fidesz erdélyi szatellit pártja. Kövér László most lett ennek a pártnak a tiszteletbelin elnöke! Na de akkor hogy is állunk a Fidesszel?!

Orbánék megfélemlítéssel, veréssel terjeszkednek a Székelyföldön?! Nem volt nekik elég a kettős állampolgársággal való beetetés, még erőszakhoz is folyamodnak?!

Kozma Szilárd asztrológus ma azzal hazugsággal jelent meg a kapunkban, egy hozzá hasonló alakkal, hogy én hívtam. De nem ez az első eset hogy Szilárdka hazudik.

 Már régebb figyelmeztetve volt, ha ide jön rendörséget hívok és mégis egy ilyen hazugsággal volt képe ide jönni.

Be nem mertek jönni a vitézek amikor figyelmeztettem, hogy ha bejönnek rendörséget hívok.

 Szilárdka amikor a kapúhoz mentem , hogy bezárjam, kezdett engem fényképezni, aztán a házat kezdték fényképezni. Biztos fel fogják tenni, mint egyszer egy kökösi paraszt tette a nettre, hogy milyen állapotban van a házunk. De ezzel mit fog bizonyítani, hogy nála a külsőség számít, az anyagi állapot minősége - vagyis azt fogja bizonyítani, hogy farizeus, mert azoknál számított a külső?!

Tudom a házfényképezés arra megy ki, hogy megszóljanak házunk állapota miatt a nyilvánosság előtt. De újra kérdem én azt Szilárdka, hogy ez Hamva szellemében történik?! Ő valakit is megszólt volna háza állapota miatt?! Tudod Szilárdka engem anyagi veszteséggel nem lehet megfélemlíteni! Ezt már próbálta a kökösi udemerés polgármester, a "barátod", attól sem szartam be, pedig pénze is van hozza és állítólagos jogi végzettsége.

Aztán amikor nem voltam hajlandó velük szóba állni fenyegetni kezdett, hogy befejezem-e a lejáratást, mert ha nem sokba fog kerülni. Erre azt válaszoltam, hogy "kerüljön"! Kérdem én azt, hogy Szilárdka, miért akarja minden áron, fenyegettéssel, lejáratással, besúgózással befoni a számat! Ha valaki olyan tiszta akkor miért teszi?! Kérdem én azt, hogy Hamvas elment volna valakihez is fenyegetni, hogy fogja meg a száját. Ugye ő nagy Hamvas követő?!

"Sokba fog kerülni" - mondta!!! A szellem kutatója miért az anyagi veszteség okozásával fenyegetőzik?! Igen, mert nekem tulajdonítja, hogy nincsen horoszkóp rendelése! De azt bizonyítani is kell ám! Szerintem ő járatta le saját magát, mert az ő bulvár tudományáról nem kellett sok idő, hogy kiderüljön, hogy csak nép butítás.

Anyagi veszteséggel fenyegetett. Épp a szellem kutatója akar anyagi veszteséget okozni másnak?! Csak az akar anyagi veszteséget okozni másnak ki maga is fájdalmasnak érezne egy ilyemit. Tehát egy anyagias ember fenyeget anyagi veszteséggel. Ha valaki szellem kutató, minek Szilárdka tartja magát, akkor az, hogy fenyegethet anyagi veszteséggel?!

Na de információkat szerzett a szomszédoktól, természetesen azoktól kikkel látta a netten, hogy konfliktusban vagyunk, mert irtam róluk a netten - az ellenségttől, ami nagyon hiteles!

A gyanú szerint, a hangokból ítélve az egyikek Bács Istvánék lehettek. Hát az ők házukat miért nem fényképezte le, hogy nyugdíjas vénember és a háza még meszet nem látott. És épp egy olyan ember mondott véleményt rólunk, kinek a lányát, a gyanú szerint kirúgtál lopás miatt a posztóból.

 A másik szomszéd, a gyanú szerint, mert az ők kapujuk előtt láttuk megállva Szilárdkáékat, Kőrös Miska báék, vagy ahogy mi becézzük Sakálbá. Na de oda is jó helyre mentek. Mert a kököseik elbeszélése szerint, vagyis a gyanú szerint amikor kocsmáros volt, csalt a decivel és elkapták, alig úszta meg. Na ilyenek voltak Szilárdkáék informátorai rólunk.

Na ez a híres Hamvas követő Kozma Szilárd!

Mi van Szilárdka, addig mocskoltál engem - horoszkópomra hivatkozva - hogy képtelen vagyok a családomat eltartani, hogy úgy néz ki te sem vagy képes eltartani, kegyelem kenyérre, segélyre és a potyára szorultál rá. Ha te olyan dolgos vagy, akkor miért kell neked segély, olyan pénz miért nem dolgozol meg - és ezért éhségsztrájkolni.

De visszatérek arra, hogy azzal vádoltál, egyik felől, hogy nem tudom eltartani családom, másik felől, hogy SRI ügynök vagyok besúgásból élek, hát akkor mégis eltartom másik felől családom, szerinted - végül is nem kerültél ellentmondásba asztrológusi tudományoddal, vagy a lényeg az alaptalan rágalom volt, azért mert meg mertem írni a netten, hogy közveszélyes tanácsadó vagy, felelőtlenül, a bulvár tudományoddal, beleavatkozol beteg emberek egészségproblémáiba.

Nekünk azt javasoltad, hogy csináljunk gyerekeket, mert azért nem haladunk, mert nincsen gyerekünk, életellenes a magatartásunk, de ha gyereket csinálunk akkor az megold minden problémát az anyagiakat is. Na te csináltál eleget és érdekes még sem mennek a dolgaid - azért csináltad őket, hogy éheztesd, nagy felelőtlenség?!

Mi van, a bulvár hülyeségeiddel nem tudsz pénzre szert tenni, mert a tudományodnak nem dől be senki már, sőt a nagy okosságoddal azt érted el, hogy már dillónak néz mindenki?! Te ítéltél el engem, hogy nem dolgozom, aki az emberek hülyítéséből élt, nem komoly családfenntartást jelentő munkából.

Nekünk kiszámoltad, - saját tapasztalatból? - hogy potyából csak 5 évet lehet kihúzni, akkor magadnak miért nem számoltad ki, hogy az emberek hülyítéséből hány évet lehet kihúzni, mert abból sem lehet megélni. Mi van megint kölcsönből élsz, mert régen sem volt ez idegen tőled, ezt onnan tudjuk, hogy amikor egy alkalommal kerestünk egy szomszédod azt kérdezte, hogy a pénzünkért keresünk - úgy látszik, hogy akkor téged emberek kerestek pénzükért?!

Melyik Ladával akartál hozzánk jönni, hogy megverjél, ahogy ígérted, mert megírtam rólad az igazat. Valakit veréssel fenyegetni az törvényes?! Miért tiltakozol mások törvénytelensége ellen, ha te sem tartod tiszteletbe a törvényt?! Én nem adtalak rendőrségre a fenyegetés miatt, gondoltam bolond emberrel nem cirkuszolok. Amikor azt írtam, hogy rendőrséget hívok, ha ide jössz verekedni azt írtad vissza, hogy egy anarchistát nem vesz figyelembe a rendőrség. Úgy látom ez ellened fordult, téged nem vesz figyelembe a rendőrség, egy tudományába belezavarodott asztrológust.

De azért megkérdem, hogy hogy lehet Hamvas követőnek lenni, a Jobbikkal szimpatizálni és veréssel fenyegetni valakit, mert Hamvas ezeket nem tette volna!!!

Szilárdka, engem olyan alapokról támadtál engem, horoszkóp alapon, hogy akinek rosszul mennek dolgai annak nagyon problémás a horoszkópja, és ez persze, nálad azt jelenti, hogy mint ember is problémás, tehát selejt, ezt szoktad rábizonyítani azokra kik mernek kritizálni téged. De ha az életedet nézzük, akkor az nem ritka rendezetlenséget árul el, akkor te milyen ember is vagy?! 

Családasztrológiával foglalkozol, de egy normális házasságot nem mondhatsz magadénak, de azt igen, hogy a családtudományod oda juttatott, hogy felelőtlenségeddel ártatlan gyerekeket éheztetsz - azt hiszem, hogy a gyerekeid helyzetét érdemes volna kivizsgálja a gyermekvédő hivatal, mert amikor a tudományod még hozhatott is a konyhára, a gyanú szerint, holmi növényeken koplaltattad szegénykéket.

A gyerekeidet, kik nálad vannak, a gyanú szerint arra biztattad, hogy üssék az anyjukat - Szilárdka, ez is törvényes, ha nem akkor miért tombolsz a törvényességért?! De kérdem én azt, hogy ezzel az életformával nevezheted magad Hamvas követőnek, vagy spirituális mesternek, mint ahogy szereted magad elkönyveltetni.

Egy spirituális mester, egy pszichés betegről beszél úgy, mint te a feleségemről, hogy lebolondoztad?!
egy spirituális mester, Hamvas követő csúfolkodik valakivel kopaszsága miatt, mint ahogy te tetted velem - vagy csak egy infantilis teszi ki megrekedt a gyerekkorban - vagy te vagy az, aki elmondhatja magáról, hogy vak vezet világtalanokat?!

Sántha Gyula kökösi udemerés polgármester, ha azt nézzük, hogy 96 óta polgármester nem sokat mutatott fel. Néhány kilométer aszfalt, szökőkút, na mindezek előtt luxusba rakta a polgármesteri hivatalt, az volt az első - erre visszatérek külön írásba.

Na de úgy látom, hogy a szökőkút nem szökik. A pénz, egy része hitelből, ha igaz még nincs is kifizetve, benne van - potyára.

De a lényeg az, hogy helyette szökik Sántha Gyula polgármester azzal a személlyel szemben, ki meg meri írni az igazat. Közönségesen mocskolódik, mert érve nincsen, sem emberi tartása. Ha nem tudja valakinek befogni a száját ezzel, akkor fenyegetőzik, megfélemlít, sunyin, hogy majd más "fórumon" is lehetőséget ad a mondanivaló elmondására.

De mindig is csodálkoztam, hogy oda minek kellett szökőkút a blokk elé, a polgármesteri hivatallal szemben, amikor a szökőkutat nincsen egy szép környezet mi körbe vegye.

Egyik nap stoppal utaztunk és egy adminisztrációban jártas atyafi vett fel, kivel elbeszélgettünk, hogy hogyan is fektetnek be a polgármesterek. Előhoztam a híres kökösi szökőkutat. Mire ő adott egy tippet mi lehetett annak az értelme.

Ez az illető ismerte az adminisztrációs csínytevéseket mi pénzt fial - egyeseknek. Szerinte fenn áll a gyanúja, sok hasonló eset alapján, hogy létezett egy terv mit a tervezők többször eladtak. Nem csináltak külön tervet a kökösi megrendelőnek külön. Na de az ilyen esetekben az szokott lenni, hogy nem csak egyik fél nyer, hanem mindkettő. Tehát a szökőkúthoz valakiknek anyagi érdekük fűződött - nem csak úgy a falú szépítésére született.

Nem azt mondom, hogy Kökösben ez történt, de érdemes elgondolkodni rajta, hogy vajon mégis nem erről van szó.

Az, hogy valakiket már nem érdekel a szökőkút lehet arra ad gyanút, hogy fűződhettek hozza rövidtávú anyagi érdekek egyesek részéről. De ez ugye jól bevált udemerés praktika?!  

Mi van Szilárdka csak közönséges besúgózási rágalommal vagy képes védekezni azzal szemben mit írtam rólad?!

A besúgózásod hangsúlyából kiérződik lényed lényege az agresszivitás.

Szeretném ha felsorolnád a bizonyítékaidat is, ne csak dobálózz rágalmazz azzal, hogy én ügynök, besúgó vagyok, ki rád van állítva. Vagy egy ilyen ügyes csellel akarod lejáratni amit írok rólad, az igazat, hogy ne legyen hihető?! Ügyes cseled van áldozatnak állítod be magad. De ezzel csak aljasságodat bizonyítod! A szellem kutatója, hogy lehet ilyen aljas?

Egy s mást hallottam rólad, közös irodalmár ismerősöktől, mert a kolozsvári teológiai évek alatt irodalmár barátnőm és rajta keresztül haveraim voltak. Te erre levontad a következtetést, hogy azért tudok rólad, egy s mást, mert rád állított ügynöke vagyok a titkosszolgálatnak. Rendszeresen megvettem annak idején a Heti hirdetőt, miben hirdettél. Nagyon érdekesnek találtam azt hogyan változtak hirdetéseid. Hogyan tapogatóztál különböző hirdetésekkel, hogy mivel tudnál eredményesebben hülyíteni embereket, jövedelem fejében. Ebből megint levontad a következtetést, hogy én figyeltem hirdetéseidet mert ügynök vagyok.

Legjobban a rontás levételt élveztem, amit hirdettél, hogy azzal foglalkozol - vagyis ahogy még mondják csinálmány bontás. Tudod ezzel akkor egy sorba helyzeted magad a cigány kártyavetőkkel és a pópákkal. Te, mint Hamvas követő, ki a szememre vetetted, hogy nem olvastam a Karnevált, de valószínű, hogy előtted olvastam, elgondolkodtál, hogy az ilyen sarlatánságodhoz Hamvas mit szólt volna?! Egy írásomban szóvá tettem, hogy gusztustalanul nyalod Morvai Krisztina seggét és ez, hogy passzol a Hamvas szellemével, hogy passzol a Jobbik pártiság, azzal a Hamvassal, aki a politikát szellemileg valami nagyon degradáltnak látta, valami nagyon zsákutcás törekvésnek. Ez a kritikám megint nem volt más neked, mint bizonyíték, hogy a kisebbségi ügy ellenségének láss, tehát besúgással, lejáratással vádolj. Na meg utána néztél a netten, hogy miket írok. Láttad, hogy kritizálom a székely autonómiát. rögtön meg volt a vád részedről, hogy a "SRI misztikus ügynöke vagyok". Tehát aki gondolkodik az autonómiáról az besúgó, ügynök?! Tudom aki gondolkodik az gyanús, de épp egy gondolkodó embernek mint Te?! Vagy ez a vád épp azt bizonyítja, hogy a magas metafizikád ellenére, a sok tan ellenére mivel tele van a fejed nem gondolkodol!

Most is azt mondom köszönöm nem kérek az autonómiából, mert helyi maffioták uralma még rosszabb lenne. A székely ha hatalomra jut hitványabb a románnál, ki visszaél hatalmával.

Szilárdka, ha gondolkodó ember lennél akkor, belátnád, hogy nincsen mit lejáratni, nincsen autonómia törekvés, csak néphülyítő jelszó puffogtatás és azok hiszik, mint te, kik nem gondolkodnak, csak majmolják a tanokat.

Látom Szilárd, hogy te megbotránkozol a "Puli" beceneven. Az igazi szellemi ember nem botránkozik meg a szokatlanon, de te ezt tetted. Merev konformizmusról árulkodsz, ami nem az igazi szellemi ember jellemzője. Egy helyt csúfolkodtál csak a becenevemmel, hogy pulica, vagyis faszika románul. Nem gondolod, hogy ez az infantilis gyermek szintje, nem egy szellem kutatójáé, minek tartod magad, vagy szeretet neveztetni. Megint kérdem, Hamvas csinált ilyet valakivel?!

Kérdem én azt, hogy csúfolkodni valakinek a kopaszságával, mint te tetted az én kopaszságommal, nem valami infantilis?! Ugye nem Hamvasi szint?! Ezen olcsó mocskolódásaid mögött nem Hamvas szelleme van, hanem egy infantilisan agresszív emberé, kinek infantilis énje, ha támadva van dühödt agresszivitással válaszol, így védve gyermeki illuzórikus énjét. Te olcsó mocskolódásaiddal az illuzórikus énedet véded, mit veszélyeztetve érzel mások kritikájától. Én tényleg figyeltelek hébe-hóba, de tudod miért, mert élvezet volt nézni, ahogy fokozatosan süllyedsz szellemileg a bulvárba. Magas metafizikus tudományos arra jó neked, hogy illuzórikus énedet áltasd. Éned körül forogsz azon tudománnyal, mely az ént hivatott felszámolni. Én azt láttam, látom, hogy az énedről szól minden, azért reagálsz ilyen alpárian.

Még van egy nagyon különös dolog amit László Zitával kapcsolatban nem említesz, hogy eljegyezted, de ő az eljegyzéseteken hagyott faképnél. Ezt is én találtam ki?! 

Titok Tóni a kunyhójuk nyitott ablakában olvasott. Az ablak egy nagy, magas hegyre nézett. 

A Mester a ház előtt lévő cserefa alatt üldögélt. Egy idő után beszólt Tóninak:

- Tóni, aki a nyitott ablaknál olvas, mi a hegyre néz, rosszul teszi, mert nem látja a hegyet. Ki nem látja a hegyet az a könyvet sem látja mit olvas.

Csendesen üldögéltek az alkonyatban a Mester és Titok Tóni a folyó parton. Már régóta hallgattak. Végül a Mester törte meg a csendet.

- A lélek élete a folyó élete. A folyó nem óvatoskodik, hogy hol follyon és hol ne, csak folyik - mondta a Mester.

A Mester és Titok Tóni, már Nap-kelte előtt felkeltek, mert a Mester nagyon szerette a Nap-keltét.

A Mester annyira belemerült a Nap-keltébe, hogy észre sem vette, hogy Tóni már egy ideje a kapu kizárásával kínlódik. Akkor lett figyelmes, mikor Tóni már nagyon hangosan szitkozódott.

A Mester a következővel nyugtatta Tónit:

- Ami neked fontos az a kapun belül van!

Aztán egy mozdulattal kinyitotta Tóninak a kaput. 

A Mester és Titok Tóni szaporán, de nem nagyon sietve mentek fel a hegyre. El szerették volna érni a napszentültét a hegycsúcson. Ennek ellenére a következőt kérdezte Tónitól:

- Tóni, ha te vagy a hegy és felérsz a hegy csúcsára, akkor te vágtad zsebre a hegyet, vagy a hegy vágott téged zsebre?!

Csendes nyári délután volt. A Mester és Titok Tóni a kertjükben heverésztek a nagy cserefa alatt. Tóni a Bibliát böngészte. a Mester a kakassukat nézte, ahogy a közelében lévő tyukot hívta, mert talált egy ízletes falatot.

Egy idő után Tónit elnyomta az álom. Előre billent. A Biblia összecsukódott és Tóni önkéntelenül ráhajtotta fejét, mint egy párnára. Amikor felébredt, nagyon meglepődött, mert vele ilyen nem szokott történni. A Mester nagyon derült ezen és a következőt mondta:

- Te Tóni, így lehet a leghamarabb megvilágosodni, ha csukott szemmel olvasol csukott könyvet és közben alszol. 

Titok Tóni azzal állt elő a Mesternek, hogy tévét kéne vegyenek. Erre a Mester a következőt mondta.

- Tudod Tóni, hogy akkor veszünk mi tévét, amikor nem csak én nézem őket, hanem ők is fognak nézni engem, de úgy, ahogy én nézem őket.

Aki a magyar nemzeti egységet, a székelység önálló nemzeti identitása elismerésétől félti, mint Szász Jenő, annak rég nincsen magyar identitása, neki már a nemzet a konformitás egy üres formája, puszta gondolati egység, belső szellemi kohézió nélkül. Az igazi belső szellemi egység, magába fogad bármilyen különbözőséget, karakterének megfelelően, anélkül, hogy magában feloldaná.

Az ilyenek inkább az uniformitás sztereotípiájában gondolkodnak, csak tömegben képesek gondolkodni, tömegegységben, maguk is tömeglény lévén. Ezek az identitás nélküli lények, szívesen visítják, hogy veszélyben a nemzeti egység, ha a puszta sémájukat érzik veszélyben.

Mivel csak másoktól halott sztereotípiákban képesek gondolkodni, gyakorlatilag azt sem tudják mit beszélnek, nem tudják, mi a nemzeti egység, hogy az egy szellemi kohézió, mi bennünk él, mi egy önálló szellemi valóság bennünk, mit hisztérikus féltéssel nem lehet óvni - mert ő óv bennünket, a valóságban, és nem mi őt. A nemzeti egyégért aggódók nem mások, mint üres sztereotipiákat puffogtatók, a látszat nemzeti egység féltői.

Aki tudja, hogy mi a szellemi egység, az tudja, hogy nem az az igazi probléma, hogy mi van egy bizonyos népszámlálási lapon, hány nemzet, egy magyar, vagy három, székely, magyar, csángó, nem visít megosztást, hanem tudja, szellemi érzékénél fogva, hogy a magyarságnak a szellemi egységével van a legnagyobb gond, mert úgy igazán ki sem alakult, mert a kereszténység okozta szellemi törést a nemzet soha ki nem heverte.

Az állandóan a nemzetért aggódók inkább lélektani szerepjátszmások, kik emberi problémájuk elől menekülnek nemzeti problémákba, emberi identitás hiányuk elől menekülnek, látszat, sztereotip nemzeti identitásba, a nemzetért való aggodalom álproblémáiba.

Ha valami a nemzetet fenyegeti, azok a nemzetiek álproblémái, a nemzeti egységféltők álproblémái, mert az igazi problémákat nem hagyják a felszínre jönni a nemzet lelkének mélyéről. Sajnos az igazi magyar sorsproblémák tudattalan problémák, miket a nemzetnek tudatosítani kell, csak ekkor valósul meg a szellemi kohézió, az egység. Erre utal Ady megállapítása, hogy a Magyar Fa gyökerét titkos féreg foga rágja. A gyökér a nemzeti kollektív tudattalan, ahol a problémák emésztik a nemzetet. De Jung mondta ahol a baj ott a gyógyír is.

Meg kell őrizni a nemzeti identitást?! Amit őrizni kell, azzal bajok vannak. Ma mit szoktak őrizni?! Csak a látszatot!!! A nemzetinek a látszatát - és sok más egyébnek a látszatát. Az életnek is már csak a látszatát éljük. Ahol látszat lét, ahol látszat élet van, ott csak látszat nemzet van. Ahol látszat élet van ott mindegy, hogyan élsz, mint magyar mindegy, hogyan élsz - csak a duma jelenti a nemzetet. Ahol mindegy hogyan élsz, ott nincsen emberi, nemzeti identitás. A nemzeti identitás az életforma, létforma. A Létnek egy formája. Ha Létezel, akkor van életformád és emberi, nemzeti identitásod.

A Lét a nagy Egész - a nemzet a kicsi Egész, a Lét kicsiben.

Mi őriz meg bennünket?! A Lét maga!!! Nemzeti identitásunkat hiteles létezéssel őrizzük meg, mert emberi és nemzeti identitásunk a Létben VAN. Az emberi sé nemzeti identitásunk alapjai, a Lét archetipikus, képi teljességmintái. A hiteles létezés, nem más, mint hiteles életforma. A hiteles életforma alapja, a Lét teljességmintái, mik dinamikus valóságok.

Nem mi őrizzük meg nemzeti identitásunkat, akarati alapon, politikai alapon, hanem a Létbe vetett ősbizalom, az hogy Létünk megtart bennünket.

Az Ősbizalom által leszünk hűek a Léthez, a Lét megtartó, identitást adó ősmintáihoz.

A nemzeti identitás hűség a Léthez, a Lét ősmintáihoz, mik bennünk élnek. Életformánk alapja, mi bennünk él, a megtartó szellemi kép.

Ami él az vonzó, elég megnézni a természetet, élete által vonzó. Bennünk az élő képek vonzanak, szellemi vonzatok. A szellemi nemzeti identitás szellemi vonzatot jelent. A megtartó hűség alapja, nem valami erőfeszítés, hanem szellemi vonzalom. Egy nemzet megmarad, ha létének alapja, identitása, egy belül élő, vonzó szellemi valóság. Hű csak ahhoz lehetsz, mi vonz!!!

A Lét egy szellemi valóság, ezért létezni jó. A Magyar Lét alapja az egyetemes Lét, melyben mint szellemi valóságban létezni jó, vagyis jó magyarnak lenni, mert az szellemi valóság. Magyarnak lenni, a magyar identitást megőrizni, azt jelenti, hogy az egyetemes Lét szellemi vonzásában élsz. A Lét azért gazdag, mert szellemképei a sajátosságok, a partikularitások sokaságában mutatja meg magát, a nélkül, hogy egyetemessége megszűnne - így képes sajátos, csoport, közösségidentitást nyújtani, megőrizve az egyetemes szellemi Lét-valóságát.

A nemzeti létnek egzisztencialitást az ad, hogy a Lét a Nem-Lét szakadékával van körbevéve, ezért van szükség a szellemi vonzás mellett Ősbizalomra.

Vannak akik már már monomániásan olvassák, terjesztik a nagy leleplező cikkeket az emberiség ellenségeiről, kik a világ fölött kezükben tartják a hatalmat, manipulálva egyre kivédhetetlenebbül az emberiséget, a tömegeket. Sokan tenni akarásukkal tűnnek ki ez ellen, hangoztatják, hogy tenni, tenni kell. De nem tudják, hogy részben a tett egyoldalú kultúrája juttatta ide az emberiséget.

Akik egy fajta drogszerűséggel élvezik a titkosnak tűnő információkat, nem gondolva arra, hogy ezek is lehetnek a manipulátorok eszközei, nem veszik észre, hogy már rég nem a manipuláció, a kevesek hatalma az igazi gond hanem a pusztulás, a szellemi degenerálódás önálló rossz szellemé lett, mely lényegében uralja öket is, az egész világot, az emberiség egy önállósult szellemi degenerálódás folyamat része. Nem veszik észre, mert csak sablonokban képesek gondolkodni, mint azok kik ellen harcolnak, vagy amely világ mely ellen harcolnak.

Nem az az igazi probléma felismerés, hogy ki vannak a háttérben, szabadkőművesek, vagy mások, ezek csak puszta információk, sablonok, sztereotípiák, hanem az igazi felismerés annak a felismerése, hogy mindannyian egy szellemi degenerálódási folyamat részei vagyunk, de ennek a felismeréséhez több kell, a mélységeink ismerete, mély reflexióval - mélységeinket pedig önön lelkünk ismerteti meg, és a Lélek, mely ismeri az ember mélységeit. Nem veszik észre, mert csak sablonokban képesek gondolkodni, mint azok kik ellen harcolnak, vagy amely világ mely ellen harcolnak.

Most már ezen a világon nem segít semmi - semmilyen őshagyomány meséje. Végül ez a dolgok rendje, hogy elpusztul, degenerálódás révén minden - és majd újjászületik önön ősképeiből.

Aki ettől meg akarj óvni magát, ne higgye azt, hogy a hagyományokhoz való visszanyúlással megóvja magát, Hamvasi Guenoni, mesékkel az őshagyományról.

Az óvja meg mi zsidókat újjászülte, a puszta. Ahol az ember épp elfelejt mindent, minden tant, minden misztikát és visszatér lelkének ősképeihez. Semmit sem lehet már feltámasztani, csak kivonulni a pusztába, meghúzódni a barlangokba.

Más kiút nincsen csak a puszta anarchizmusa. Vagyis lehet, hogy kataklizmára van szükség, mert már csak a nulláról vagyunk képesek megújulni.

Ebből a folyamatból csak kiszállni lehet, de nem ellenállni, az ellenállás lehetősége csak egy önös illúzió, épp olyan önös, mint ami idejuttatta az emberiséget. A lélek belső önálló szellemi életére hagyatkozva lehet kiszállni. A Kezdetekre hagyatkozva, mi bennünk él.

Tőkés mondja, hogy Trianon traumatizálta a magyarságot. Eugen Drewerman német teológus és Jungiánus pszichológus mondja, hogy valaminek az elvesztése traumatizál, akkor a traumatizáltság már régebb megvolt.

Tehát a NagyMagyarország nagy részének elvesztése előtt már traumatizált volt a magyarság. El kéne gondolkodni, hogy nem a traumában gyökerezik Trianon és nem Trianonban a trauma.

Ady már Trianon előtt jelezte a traumatizáltságot de az ő képét nem értette senki, vagyis jelentéktelenül kevesek. Ady arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Fa gyökerét titkos féreg foga rágja. A gyökér a tudattalan és a titkos féreg a nem tudatosított belülről emésztő trauma.

Ezt a problémát nem oldja meg sem gazdasági felemelkedés, nem oldják meg sem kisebbségi jogok, sem a huszáros nemzeti rendezvények, sem az ősmagyaros lovas íjász bemutatók, sem a projektek, sem a nemzeti történelem korrekt bemagolása, sem a táltosok parázson való ugrabugrálása, sem a csoportos pszichológiai tréningek. Erre nincsen módszer.De nem azt jelenti, hogy megoldhatatlan a probléma. Az Ady féle kép egy bennünk élő archetípus - a fa a népmesék alapvető szimbóluma.

Az archetípusok aktív realitások lelkünkben, miknek csak csend kell semmi más, hogy kifejtsék gyógyító hatásukat, az által is, hogy a mélyen rejlő problémát a tudatba emelik.

A zsidóság szellemileg amikor beteg volt, bálványt imádott, akkor a próféták az élő ősképekhez fordították vissza a nép figyelmét, hogy azok gyógyítsák meg, vagyis, hogy újra, élő, aktív realitások legyenek az ember lelkének ősképei. Lelki egészségünk attól függ mennyire éljük meg ősképeinket ott a lelkünkben.

A nemzeti lét alapjai sem mások, mint a Transzcendencia ősképei lelkünkben. Az ezekhez való viszonyunkon, a tudat ezekhez való viszonyán múlik nemzeti identitásunk. A nemzeti identitás nem valami statikus - a halott igen. A nemzeti identitás egy aktív realitás lelkünkben, a Transzcendencia képeinek önaktív realitása, minek közvetlen megélése a nemzeti identitás.

Valahol azt olvastam a zsidóságról, a haszidizmussal kapcsolatban, hogy a zsidóság létét annak köszönheti, hogy képes volt a nemzeti sorskorrekcióra, amit az által valósított meg, hogy a szellemi válság idején visszatért a nagy mítoszokhoz melyek megújították lelkében szellemében és közösségileg is, mert az archetípusok közösségformáló realitások is. Lehet, hogy az örök zsidó beszélt Heller Ágnesből mikor azt mondta a tévében, hogy a nagy elbeszélésekre nagy szükség van, létfontosságúak.

Minket traumatizált a nyugattal való első találkozásunk, vagyis a kereszténység felvétele. André Scrima román ortodox szerzetes, teológus, Bejruthban az egyik katolikus teológia összehasonlító vallástörténet tanára, a keresztény - iszlám tudományok tanszékén, abban látta Mohamed zsenijét, hogy lélekvesztés nélkül át tudta téríteni az iszlámra az arabokat. Szerinte egy valláscsere nem könnyű, nagyon nagy a lélekvesztés veszélye. Nálunk magyaroknál, kevésbé a székelyeknél valami ilyesmi történt - a csángóknál nem - amit soha nem dolgoztunk fel az ősképekhez való visszanyúlással és ennek lett a többi a következménye, a többi trauma.

Jungiánus pszichológusok szerint, nem asszimiláltuk kollektív tudattalanunkhoz a kereszténységet - amit megtettek az ortodox nemzetek, ezért erősebb a nemzeti identitásuk és vitalitásuk(volt), mert a megélt őskép a vitális energiák forrása is az ember és a közösség számára.

Utána következtek a többi traumák, miket soha nem oldottunk meg nemzeti sorskorrekcióval, visszatérve az ősképekhez. Hanem mindig arra voltunk büszkék, hogy eszelősen, öngyilkosan verekedtünk. És ma a nemzeti nem jelent mást, mint eszelősen mondikálni rég halott nemzeti dolgokat.Akkor élő realitás a haza, ha a természet nagy képei, amik a Transzcendencia nagy képei is a lelkünkben élő valóságok. Ekkor ha a hegyre mész energiával telsz fel, ha az erdő forrásából iszol, akkor az élet vizét iszod.

Végül is Trianon a traumáknak, az elmúlasztott sorskorrekcióknak a követkeménye - vagyis kihívtuk magunk ellen a sorsot. A nemzeti traumákat kel vizsgálni, hogy megértsük Trianont - amit a mai napig sem értünk. A vádaskodás nem old meg semmit. Itt az igazi probléma nem az, hogy igazságos volt-e Trianon, vagy nem, hanem a traumák mik mögötte vannak.

Ha az arcehtipusok életének jelentőségét megértenénk lelkünkben, akkor megértenénk igazán a nemzeti identitás lényegét és, hogy mit kell tenni, ha a nemzettel baj van, mert minden nemzeti probléma lelki, szellemi gyökerekkel rendelkezik. De ha a lélek képeinek problémáját, a Transzcendens képek jelentőségét megértenénk lelkünkben, akkor megértenénk, hogy a román ortodoxiában közvetlenebbül megélt Transzcendens képeknek biza szerepük volt abban, hogy végül Erdély az övék lett. Így lehet csak megérteni Trianon gyökereit és feldolgozni a Trianonnál régebbi, ezer száz éves magyar traumát. 

Egy alkoholista polgármester, Sántha Gyula kökösi udemerés polgármester tudja ki az, azzal támadja az egyik volt unitárius lelkészt, hogy az alkoholizmusa miatt rakták ki a papságból. Az alkoholizmus tényét az illető volt unitárius lelkész nem is tagadja, csak a rosszindulatú beállítást nem tudja elfogadni. 

 Főleg azért, mert az illető polgármesterrel, amikor társadalmi funkcióban, lelkészként ő volt fennebb, mint az illető polgármester, akkor ivócimborák voltak, akkor nem szólta meg az alkoholizmus miatt. Hízelgett az állami hivatalnokocskának, mert az volt a polgármester uram, hogy lelkész ivócimborája van. A felkapaszkodott parasztnak hízeleg, ha társadalmi pozícióban fennebb lévőt tud barátjának, nyal, hízeleg neki. 

De meddig? Amíg ő van alól?! Aztán, ha a barát, visszacsúszik, ő meg fennebb jut, akkor már lenézi és elítéli az alkoholizmus miatt, holott, ha nem is olyan gyakran, de együtt ittak. Erre mondják csúf a paraszt ha felkapja magát, mert visszarúg.

Az alkoholizmus és a papságból való kirúgás, mit a polgármester volt ivócimborája fejéhez vág csak ürügy arra, hogy lejárassa, azért, mert ki meri tátani a száját azokért az igazságtalanságokért mik érik - például, hogy a földjükkel kapcsolatos per és ahhoz kapcsolódó büntetőjogi feljelentések vizsgálatában, fennáll a gyanúja, hogy a kökösi rendőrség, meg lehet maga a polgármester nem pártatlan. Ugye, mind puszta rágalom és hamis vád, sületlenség, ahogy a polgármester mondja, hogy rendőr, a gyanú szerint félrevezette a nyilatkozat íráson a volt tiszteletest. Ez a főügyészhez intézett fellebbezésben is szóvá volt téve, mi kiverte az illető polgármesternél a biztosítékot. Sültelenséget nem írnak fellebbezésben.

Az alkoholista polgármester egy dolgot nem lát, hogy ő amivel támadja a volt tiszteletest, annak személyes dolga az, de a volt tiszteletes törvényes igazáért harcol, az igazságtalanságot teszi szóvá. De mit vársz egy alkoholista polgármestertől, mint agresszivitást, elfogultságot - ahol az alkohol az úr, ott az ész már rég nem úr, ezért nagyon durván beszél a neki nem nyalókkal a falúban.

De lássunk egy nagyon érdekes dolgot, a jelent, amiről megfeledkezik az illető alkoholista polgármester. A volt ivócimbora, az alkoholizmus miatt állítólag kirúgott unitárius tiszteletes, már hét éve elmúlt, hogy nem iszik, de a polgármester egyre többet, a nem olyan rég tartott falunapokon is csúnyán elől járt a részegségben.

De ez nem volna gond, ha nem itta volna le magát Magyarországon is a testvér falúban tett hivatalos látogatáson, keltve ez által is a székelység jó hírét .

Érdekes egy olyan ítélkezik alkoholizmus miatt más felett ki meredeken halad lefele, és egy olyan fölött teszi, ki képes volt szakítani az alkohollal - azt hiszem nincsen erkölcsi alapja.



Nagy Attila (Puli) - Kökös

Tisztelt Olosz Gergely!

Nagyon meglepett levele. Munkanélküliségem miatt, mi már több, mint évtized, már sokan leírtak engem. De nem baj, mert amúgy is én elmélkedő ember vagyok és a kitaszítás termékeny magányra kárhoztat. De meglepett azért is, mert én soha nem jeleskedtem politikában, még szakszerű írás révén sem. Az más, hogy néha olvasói rovatokban véleményt nyilvánítottam.

Nem vagyok a módszeres tanulmányok embere, aki a magyarság sorskérdéseit illeti. Inkább ösztönösen foglalkozom, meditálok inkább a magyarság sorsáról, sorskérdéseiről. Úgy, hogy véleményemnek nem sok hasznát vehetné - mondom ezért is csodálkozom, hogy megkeresett.

Na de azért egy néhány gondolat. Én inkább a nemzeti lét kevésbé racionális oldalát vizsgálom, a külső események láthatatlan, irracionális gyökereit.

Néhány éve Dr. Boros Péter, a néhai Nap Kelte M1, műsorában azt mondta, hogy a mostani politikusok, történészek nem tudnak történelmi analógiákban gondolkodni – érdekes most nem látja az analógiát Horthyék és Orbánék között. Én azt mondom nem tudnak folyamatokban gondolkodni, vagyis nem látják, hogy sok mai esemény gyökerei századokra megy vissza, sok mai esemény, több száz éve tartó negatív folyamat következménye.

Csak ránézésre meg lehet állapítani, ha Európa utóbbi ezer évét, történelmét nézzük, hogy a magyar az egyedüli, ki életterét nézve egy elég negatív tendenciát mutat. Történelmünk nehézsége nem magyarázat, soknak volt még nehéz Európában és nem kornyadoztak a nemzethalál gondolatával fejükben, költészetükben. Itt már ezzel rögtön arra akarok utalni, hogy a racionális magyarázatok történelmünkre, sorscsapásainkra nem elegek. Történelmünk negatív tendenciáinak, mik évszázadokat ölelnek fel, szellemi gyökerei, lelki gyökerei is vannak, mik meghaladják a rációt, a próféták, nemzeti látnokok birodalma, kik érintkezésbe tudnak lépni a nemzet kollektív tudattalanjával az abban felhalmozottakkal, az ott összegyűlt meg nem oldott frusztrációkkal évszázadokon keresztül mik összegyűltek.

Hogy ez így van, bizonyítja, hogy a nemzet mintha nem akarna élni, a sok öngyilkosság. Szellemi, lelki értelemben vett vitalitásunkkal, élni akarásunkkal vannak bajok, mi több, mint a biológiai vitalitás.

Jó erre, Ön azt mondja, hogy szellemileg nagyot alkottunk, a sok Nobel-díjas tudós, feltaláló. Igen ez igaz. De Lao-cse kínai bölcs különbséget tesz, a bölcs és a tehetséges között. Sajnos mi csak tehetségesek vagyunk, mi magyarok. A bölcsesség feltételezi a nemzet tudatának jó viszonyát a nemzeti kollektív tudattalannal, ami az élő bölcsesség forrása, az ott felhalmozódott évszázados tapasztalatok alapján. Ez vezeti a nemzetet ez a belső tudás, mikor az előregyártott minták csődöt mondanak a történelem nehéz helyzeteiben.

Vagy azt mondja, hogy nyelvünk a bölcsesség tárháza, mert ilyen gazdag nyelv nincsen ősi bölcsességben, mint a magyar?! Vagy nagyon gazdag ősi tudásunk van. Igen, de ez csak racionális rekonstrukció és nem élő viszony a nemzet kollektív tudattalanjának mélyrétegeivel. Vagy a rekonstrukciók is azt bizonyítják, hogy az élő viszonnyal van a  baj kollektív nemzeti tudattalanunkkal, tudatunknak?! Végül is legnagyobb tragédiánk, hogy nemzeti létünk szellemi oldala, annak árnyoldalai el vannak hanyagolva. Igaz erre nincsen módszer, ehhez látnoki szem, érzék kell - ami ma nem dívik, csak az, mi előregyártottan, módszeresen vizsgált. Sajnos a legmélyebb problémáink a politikum szintjén a legkevésbé megoldhatóak. De sem egyházi, sem valami szellemtudományi szinten nem megoldható, mert túl van ezeken.

Pedig nagyon egyszerű a megoldás. Életforma váltás. A mai embernek szabadideje van, mi programozott, de nem ér rá, nem ráérős. A ráérős embernek, aki nem rohan, a tudattalan tartalmak maguktól emelkednek a tudatukba. C. G. Jung svájci pszichológus azt mondja, hogy ahol a baj, ott a közvetlen közelben a megoldás is, vagyis a lélekben, nem kell semmi tréning, program.. A magyarságnak komoly szellemi identitászavarai vannak, amire gyógyír a csend, mely a nemzeti tudatot harmóniába hozza a nemzet kollektív tudattalanjával. Most pedig épp ennek az ellenkezője van, eszelős aktivizmus. Ezt Gerhard Grün bencés lelki író aktív lustaságnak nevezi.

De a történelmi analógiára adjak azért egy konkrét példát. Amikor a Gyulafehérvári Katolikus Teológia könyvtárosa, főkönyvtárosa voltam, olvastam egy egy könyvet, Trianon előtt adták ki, melyben több száz oldalon keresztül táblázatok voltak melyekben az volt kimutatva, hogy a románok mennyi földet vásároltak fel magyaroktól Erdélyben. Ez a folyamat nem állt meg. ettől az autonómia sem véd meg. A földel való viszony ez ami megint nem nagyon racionális, annak ellenére, hogy külső körülményekkel minden magyarázható.

Néhány évvel ez előtt az állami rádióban, George Sarac bihari népdal énekes mondta, igaz nem kevés sovinizmussal a magyarokkal szemben, de számomra mégis elgondolkodtatóan, a következőeket: nekünk románoknak nem voltak váraink kőből, int  a magyaroknak, Erdélyben, nekünk a várunk a lelkünk volt és a lélek vára győzött a magyarok kővárai fölött. Azt hiszem innen kell kiindulni, hogy megértsük Trianont, mert Trianon csak egy végpontja volt egy hosszú negatív folyamatnak, mi a magyarság lelkében, szellemében történt, önmagában véve Trianon nem magyarázat, vagyis annak igazságtalansága. De kérdem én mikor szolgáltattak igazságot a történelemben, soha!!!

George Sarac mondása azért elgondolkodtató, mert tényleg erről van szó az eszközökben gazdag magyarság alul maradt az eszközökben szegényebb románsággal szemben. A lelki vár nem azt jelenti, hogy a románság kollektív tudattalanja, a benne rejlő vitalitás erősebb volt, mint a magyar kollektív tudattalanban rejlő vitalitás, bölcsesség, ösztönösség. A vár az a lélek belső szimbóluma is, archetípus. Vajon nem volt nekünk magyaroknak az az igazi problémánk, hogy a külső vár mögött nem volt ott a lélek belső képe, a belső vár a mag a szellemi vitalitásával. A lélek belső képe, az archetípusok hatalmas energia források, ezek éltetik a nemzetet, ezek közvetlen megélése a nemzet vitalitásának forrása. A kérdés az, hogy ha az intézmények mögött nincsen szellemi, lelki energia töltet mit sem érnek, csak elnyújtják egy nemzet lassú pusztulását. Itt van az irracionális mező problémája ahol először megütközött a két nemzet, mielőtt a külső vonatkozásokban szembe került volna egymással. Tehát a két nemzet kollektív tudattalanjának vizsgálatában, azok folyamatainak ismeretében tudjuk megérteni, hogy miért maradtunk alul a románokkal szemben.

A folyamatokban gondolkodás, látás, azt mondja, hogy Trianonhoz egy hosszú folyamat révén jutottunk el, mi szellemileg egy negatív folyamat volt és ha nem szembesülünk ezekkel nem emeljük a tudatunkba, akkor ezek tovább pusztítják a nemzetet, jogok, intézkedések erre nem gyógyír. Arról van szó, miről Ady beszélt, a "Magyar Fa" gyökerét titkos féreg foga rágja - a gyökér a tudattalan szimbóluma és az ottani problémák-é.

Hát kívánok Önnek sok sikert feltett szándékában.

Barátsággal,

Nagy Attila (Puli) – Kökös, Kovászna megye

Amikor a Valóságról beszélünk, megfeledkezünk, hogy a Valóság része a Csend is – mi azonos vele de különbözik is tőle.

A Valóság megismerési-alapja a Csend, mert a Valóság igazi lényegi alapja, a Láthatatlan, a Látható gyökere, a Csend által válik ismerté. A láthatatlan Csend által, ismered meg a Láthatatlant - a Láthatatlant, csak, a maga is láthatatlan Csend által ismered meg. A Csend a Láthatatlan szülötte. A Láthatatlan a Csendbe burkolja magát, olyan neki a Csend, mint a fának a kérge, ott folynak a láthatatlan nedvek, energiák, mik éltetik a Valóságot.

Lényeged a Valóság, de annak is az alapja, a Láthatatlan. Benned a Láthatatlan épp úgy a Csendbe van burkolva, mint a Valóságban, mert te vagy a Valóság - ezért a Csend a lényegeddel adott, közvetlenül – azonos vele és különböző.

Az önismereted forrása, a közvetlenül adott Csend benned, mi ismerté teszi, ráción túli ismerettel, a Lényegedet, a Valóságot, vagyis annak lényegét, a Láthatatlant.

Végül is a Láthatatlan és a Csend nem különböznek, de nem is azonosak.

A Valóság nem különbözik a Csendtől, de nem is azonos vele.

A Valóságot csak az által vagy képes megismerni, mi azonos és különböző tőle, mi belőle forrásozik, vagyis a Csend által, mi leginkább magában hordozza a Valóság alapjának, a Láthatatlannak lényegi természetét a láthatatlanságot.

A Csend dinamizálja a Valóságot. A Valóság dinamizálja a Csendet. Az igazi Csend nem statikus, hanem dinamikus, mert a Lét maga is dinamikus. A Csend maga a Lét.

A Lét a Csend dinamizmusából születik és a Semmi akaratából.

Kökösben a polgármesteri hivatal, Sántha Gyula udemerés polgármester feljelentett egy “koldust”, mert cigarettát és pénzt kodult. A koldus írásos figyelmeztetésben részesült – bizonyítékok hiányában, ahogy Frunza Neculai, mondta a telefonon való megkérdezésre. Hozzátette, hogy mindenkinek jó legyen. Minden meghallgatást mellőzve, a rendőrség házhoz küldte az írásos figyelmeztetést.

Ez történik, egy olyan falúban, ahol egy hölgy az állomás környékén, évek óta nyugodtan feketézik, ukrán bagóval – régem más termékekkel is. Ugye erről sem Sántha Gyula udemerés polgármester nem tud, sem Frunza Neculai rendőrfőnök.

Nem szabad “koldulni”, nem szabad saját kiadású könyvet árulni Kökösben, de szabad az állomás előtt, az aszfalt szélétől egy méterre Illyefalviaknak, kürtőst sütni és árulni, szezon idején, krumplit, hagymát és mézet, hogy mézédes legyen az élet – amely kirakóvásárt, ha jól tudom tíltanak a forgalmi törvények. Az ott forgalmat ellenőrző kökös rendőrők úgye nem látják a szabálytalanságot, nekik a “koldus” a tövényszegő – mert ugye sokat lát és el kell takarítani, az állomástól és a falú központjából, hogy ne lásson. Ezek az urak az a gyanúm, hogy szelektív vakságban szenvednek – csak az érdekeiket látják.

Az illyefalviaknak úgy látszik konkurenciát jelentett a “koldus”, ki könyvet is árult, férje saját kiadású könyvét, mert az illyefalviak mindegyre elhajtották. Nem elégedtek meg azzal, hogy ők ott árulhatnak, rosszféleségükbben mást sem hagytak érvényesülni.

De miért estek egyből rá az elöljárók a “koldusra” és családjára, amikor Frunza úr maga mondta, hogy szabad cigarettát “koldulni”, meg a polgármester maga mondta, hogy nem lesz gond a könyvárulással?! Azért volt ez a világ változás, mert “koldusék” merik keresni az igazukat, büntetőjogi úton a telkük ügyében és a fellebbezésben azt találták írni, hogy fennáll a gyanúja, hogy az ügynek épp a kökösi rendőrség, meg Sántha Gyula polgármester tesz keresztbe.

Az a társadalom, mely nem tűri a koldust, de megtűr nagyobb gazemberségeket az érdekhajhász, képmutató és rossz viszonyban van a lelkiismeretével.

Frunza Neculai ráér koldust vadászni az állomásnál, de nem ér rá a feketézőt elkapni. Pedig egy alkalommal a feketéző hölgy egy flakon vizet vitt ki neki, amikor az út szélén ellenőrzésbe voltak, vagy nem víz volt benne?! Szegények szomjasak voltak!!!

Nagy gondok vannak ahol a falút úgy vezetik, hogy a rendőr, Craciun Adrian, a szegény embernek megtiltaja, önkényesen, hogy a Feketeügy partjáról a vízsodorta ágat sem szabad elhordani, mert idézem őt “a folyó nem a maguk-é”. De ugyan ezért elismerést kaptak a Vízügynél, mert takarítják a folyó partját. De már Kökös udemerés polgármesterétől, Sántha Gyulától megvetést kaptak, idézem őt “mocskos fával tüzelnek.” Egy unitárius lelkész erre mondta, hogy nem az a mocskos fa, mit elhord a szegény a folyó partjáról, hanem az amit több százezer hektár számra írtanak – és ami már emberáldozatot is követel, árvízek áldozatai, gyilkosság megrendelésre.

Craciun Adrian kökösi rendőr, egy téli vasárnap leste egy kökösi ellenőrrel, hogy kapják el a házaspárt a fával a folyó mellett, mert arra gondoltak, hogy vágnak is le ágat és a hó, a nyom a hóban letagadhatatlanná tesz mindent – csak nem jött össze nekik, mert az előérzet sok mindentől megvéd, épp akkor egy teljesen más utat választottak és és észrevették a csapdát. A kökösi csak azért vállalta le az ellenőri állást, fiozetés, nélkül, ő mondta, hogy kapja el a házaspárt. De kérdem és azt, hogy Craciun úr miért nem a tényleges bűnőzőt vadássza, lesi, ki ukrán bagóval bellérkedik, meg szesszel. Különs eset az ha a szegényt vadásszák a folyó menti fáért, vagy a folyó szemetét tíltják meg tüzelni, amikor Románia mindjárt erdő nélkül van. Vagy már csak mindjárt a folyó mellet van fa, mert a kökösi ellenőr azzal a mondattal igazolta “kolduséknak! Létjogosultságát, hogy “mentsük a még menthetőt” - ez a mondás azt sugallta, hogy már csak a folyó melletti fűzek maradtak.

Felbuzdulva a Székely Hírmondó hamis szlogenjén, hogy ők aztá lelepleznek minden igazságtalanságot, disznóságot, írtam a Tisztelt Szerkesztőség rovatba a kökös ukrán bagóval való feketézésről, de aztán rájöttem, hogy a szlógen hamis, hiába írtam, mert kökösről nem jelenik meg semmi negatív csak dícséret nyakra főre.

De nem csak kökös védett, a Székely Hírmondó számára, hanem minden ami udemeré – ez így működiok a Tamás Sándor udemeréje uralta megyében – autonómiázásuk, vajon nem hatalmi aspiráció csupán egy esetleges autonómiában, ahol másnak kuss lesz, mint egyeseknek a Székely Hírmondóban?!

Érdekes, hogy a Székely Hírmondó fotósa látta, és lefényképezte, amikor Kovács István városi tanácsos felesége az üzlete előtt egy annyi időre parkolt a járdán, az üzlete előtt, míg az árut behordta az üzletébe és a lap leközölte – de kökösnél a már több, mint egy éve folyó törvénytelen árulást az út szélén nem látja a Székely Hírmondó riportere és ha valaki beküldené, biza nem lenne esélye megjelenésre.

Roppant jól mediatizáltatja Tamás Sándor megyei tanácselnök, Antal Árpád András szentgyörgyi polgármester, hogy ők aztán milyen nagy dolgokat követnek el a nemzetért, a székely, magyar kisebbségért. De amíg csak az ellenfél lejératása a cél, a médián keresztül, mi az ők kezükben van és nem a problémák igazi bemutatása, akkor az nem egyéb, mint közösségrombolás. Egy megyei vezető, egy városi vezető rombol mindaddig, amíg csak a saját hatalmát tartja szem előtt, mert ekkor nem a közösséget szolgálja, amire választava van, hanem önös hatalmi érdekeit, az övét és pártjáét.

Az udemeréről mindent elmond, hogy a diktátori hajlamokkal és alürökkel megáldott Basescut támogatja – a hasonló a hasonlónak örvend. Sajnos az udemeré diktatúrára alapozott vezetése, megnyilvánul a polgármesterek szintjén is – tisztelet a kivételnek, gondolom akad.

Végezetül azt üzenem Frunza Neculai kökös rendőr parancsnoknak, hogy ne a “koldust” lesse, nyomozza, hanem a tényleges bünözőt. Sántha Gyula polgármesternek, pedig azt, hohgy ne a koldust jelentegesse, hanem azt ki évek óta feketézik a falúban.

Nagy Attila (Puli) – Kökös, Kovászna megye

Nekünk székelyeknek nincsen szükségünk sem a Gárdára,  sem a Jobbikra. 

Ami meg a filoszemitizmust meg az antiszemitizmust illeti, elmondhatom, hogy az ószövetségi prófétáktól több nemzeti megmaradást lehet tanulni, mint a Jobbik, a Gárda antiszemita megnyilvánulásaiból.

Egy szempontból egyet értenék a székelyek Jobbik, meg Gárda iránti érdeklődésével, ha az pszichológiai esettanulmány tárgyát képezi. Vagyis a Jungiánus pszichológiai megközelítésből milyen amikor a hős archetípus nincsen integrálva és rombolóerőként hat. Akit a nem tudatosított archetípus mozgat az nem tudja mit cselekszik. Aki meg nem tudja mit cselekszik, hogy mondhatja, hogy erős a nemzetei öntudata, hogy mondhatja magáról, hogy tudatos.

A nemzeti identitás alapjai az archetípusok, amik először is egyetemesek, csak utána jellegükben nemzetiek. A nemzeti identitás azt jelenti, hogy az archetípusok tudatosak. A Jobbiknak csak ideológiája van. Az ideológia nem belső tartalmak tudatosodása nyomán jön létre, hanem épp a belső tartalmak nem tudatosítása nyomán jön létre.. Az identitás belül van, mi a tudattalan tudatosítása nyomán jön létre. A nemzetei öntudat alapja a tudattalan és elme harmóniája. A gárdásoknak, a jobbikosoknak itt vannak  a problémáik. 

A próféta a jó viszonyt ápolta a tudattalannal, mert az elengedhetetlen az Istennel való jó viszonyhoz. A bálványok azok a formák, tartalmak mik elveszítik kapcsolatukat  a tudattalannal és a lélekkel egyaránt. A Jobbikos, Gárdás nemzeti ideológia bálványimádás, mert tartalmának nincsen kapcsolata a lélekkel a tudattalannal. Ők amit képviselnek semmi köze a nemzetei identitáshoz, nem, hogy nincsen köze, hanem annak súlyos váláság a nyomán jött létre. Rajtunk kisebbségi magyarokon, székelyeken, nem segít a nemzeti bálvány-ideológia. Nemzetei krízistermékkel nem lehet rajtunk segíteni. Öntudatlanok nem erősíthetik a kisebbségi magyarság öntudatát. Öntudatlanoktól nem lehet öntudatot tanulni. De nem is kell, mert a szellem mi megtart az bennünk él.

Tudom, hogy egyik nép nem tanulhat  a másiktól, de mégis azt kell mondanom, hogy nekünk székelyeknek nem a Jobbik, nem  a Gárda antiszemitizmusától van mit tanulnunk, hanem a zsidóktól, mert ők azok, kik elmondhatják magukról, hogy ők a nemzeti sorskorrekció népe. Amit mi magyarok soha nem csináltunk meg, hanem örökké vádaskodtunk. Nem vettük észre, amit a zsidó próféták tudtak, hogy a nemzetre a bajt szellemi válsága hozza. A próféták tudták, hogy a nemzet szellemi megújulása az ősképekhez való visszatérés nyomán jön létre. A nemzeti identitást az ősképekhez való visszatérésel védik és nem antiszemitizmussal.

A Jobbik, a Gárda Trianonhoz való viszonya, önpusztító történelmi, pszichológiai játszma. E helyett a tudattalannal kéne konfrontálódni, hogy megismerjük történelmi nyavajáink mögött lévő tudattalan problémákat, amiket végre történelmi feledat lenne tudatosítani. Nekün nem tudattalanságra  van szükségünk, mit a Gárda, a Jobbik képvisel, hanem tudatosításra, a tudattalan tartalmak tudatosításra. A nemzeti megújulás nem más, mint tudattalan tartalmak tudatosítása. Az új tartalmak új energiákat jelentenek, mik megtartanak.

A traunmák forrása a tudat diszharmóniája a tudattalannal. Ez energia veszteséggel jár, a vitális energiák csökkenésével. A nemzetiek, Tőkés fennen hangoztatják a Trianoni traumát. Eugen Drewermann katolikus teológus és pszichológus azt mondja, hogy ha valaminek az elvesztése traumatizál, akkor az azt jelenti, hogy már a trauma látezett az előtt. Mi magyarok tehát jóval az előtt traumatizálva voltunk. 

André Scrima (született Gyergyószentmiklóson) román ortodox teológus, szerezetes, az összehasonlító vallástörténet tanára volt Libanonban, Bejruthban, azt írja, hogy Mohamed zsenije abban volt, hogy lélekvesztés nélkül tudta áttéríteni az arabokat az iszlámra. Mint írja ő, a vallás csere a lélekvesztés veszélyével jár. Sajnos nekünk magyarok számára a valláscsere lélekvesztéssel járt, a nyugati kereszténység egyoldalú racionalizmusa miatt. A misztikus élmény egyik kezdő alapja a tudat és lélek harmóniájának megteremtése, enélkül nincsen Transzcendens élmény. A nyugati kereszténység egyoldalú racionalizmusa a vallás, a misztika szerepével ellentétest tett, éket vert az elme és a tudattalan, a lélek közé. 

A kereszténységgel való találkozás alaptraumájának lett a következménye a többi trauma mi érte a magyarságot. Ahol a tudat nincsen kapcsolatban a tudattalannal, a lélekkel ott a traumák feldogozatlanok maradnak. Végül is a tudattalan, a lélek maga képes feldolgozni a traumákat, ezek öngyógyító rendszerek, de csak akkor, ha az elme ráhangolódik, közreműködik. Ennek az alapja, helye, ahol megtörténik, a csend. Gondolta valaki, hogy a nemzetei megújúláshoz egyébre nincsen szükség csak a csendre. A nemzeti megújúlás egy öngyógyító folyamat a csendben.

Létezik a gyanúja, hogy a Kökösi rendőrség, meg az a gyanú is fennál, hogy Sántha Gyula polgármester áll a hátterében, hogy az ügyészségi feljelentésünk nyaka, a telkünk ügyében, ki van törve.

Nagyon különös volt az egyik feljelentéssel kapcsolatos nyilatkozat írás. Craciun Adrian kökösi rendőr vette fel a nyilatkozatot, ami azzal kezdődött, hogy mi az ő álláspontja és nem az, hogy mi a mienk. Mivel a feljelentés tartalma többlet földeladás, gyanúja volt, (bizonyítékokkal) az ügyhöz hozzátartoztak bizonyos számítások. A rendőr hamar bebizonyította számításokkal, hogy már pedig nincsen igazunk. A nyilatkozatírás lényege az volt, hogy bebizonyítsa nincsen igazunk, minden rendben. Mivel ő más számítási módszert követett, kóta szerint számította és nem úgy mint én négyzetméter szerint, nem tudtam követni. Mondtam én nem értem. Erre arrogánsan rámszólt: “nem akarja érteni” - már, mint én nem akarom érteni az ő magyarázatát. A lényeg az volt, gyanúm szerint, hogy kicsikarni egy nyilakozatot, melyben beismerjük, hogy tévedés az egész – és a Kozma család, Alexandru és Elisabeta, nyugodtan telekkönyveztethetnek, mert be van bizonyítva, hogy semmi gond az adásvételi szerződésükkel, mely bizonyítékként szerepel, a perben melyben kérik a vagyonközösségből való kilépésüket. De ugyebár Kozmáné a polgármesterék csicskása volt, ami gondba ejt.

Hát meg is írtam a kedvére való nyilatkozatot a rendőrnek, mert összezavarodtam és észrevettem, hogy van egy számítási hiba benne – ami végüls is nem befolyásolta a többleteladás tényét. Gondoltam visszavonom, újra számítom és új feljelentést teszek.

Az újraszámítással rájöttem, hogy hol volt a trükk, mivel szívatott meg a rendőr, vagyis mire gyanakszom, hogy történt. A Certificat de mostenitorban, az Örökösödési igazolásban, a bevezető részben, a telekkönyv teljes leírása van, ami az összterületet, meg az elhunyt tulajdonát illeti. Alább szerepelt, hogy ténylegesen mi képezi a hagyaték tárgyát, ami kevesebb volt, mint az össz tulajdon, egy kóta nem volt bevíve a hagyatékba. Na itt volt a csel, hogy nem vitték be, de létezik a gyanúja, hogy eladták a Feleségem anyja és nővére Zsigmond Mária. Vagyis az ők részüket a 3/28 részből el is adták a gyanú szerint, de tovább telekkönyveztették is. Valószínű azt tervezték, hogy el is adják, és nagy lelkűen le is monmdanak róla, ugyan arról a területmennyiségről. Feltételezésem szerint a rendőr csele ott volt, hogy számítási alapul nem azt vette ami ténylegesen bent volt a hagyatékban, hanem az össz tulajdont mi szerint, ha alapul vesszük, minden rendben van, nincsen többlet eladás.

Nagyon érdekes, hogy a feljelentésünk annak a rendőrnek van adva, kiről, ha nem is név szerint, de cikkben kipellengéreztem a Nyugati Jelenben - nem bosszú ez véletlenül, azóta is kérdezem magamban. Nem lehetőség van adva neki a bosszúra, a gyanúm szerint, hogy aztán Szentgyörgyön kedvesen szembe vigyorogjon, hogy a második feljelentésnek is kitörte a nyakát – aminek fennáll a gyanúja.

Természetesen ez úgy van beállítva, mert rég megy az ügy, hogy mi vagyunk a “piszkapetik” és akik eladták és a vevők a rendesek, kiket mi piszkálunk.

Ebben a szellemben viszonyult a Feleségemhez a kökösi református lelkész is, Kovács Levente, aki azt mondta a Feleségemnek, hogy magát a nővérei is megvetik (Zsigmond Mária, Török Piroska). Kérdem én azt, hogy milyen lelkész, aki valakinek a megvetéésvel egyet ért – biztos, hogy nem a Jézusi szeretet beszélt belőle. Jézus nem potyára vetette meg kora egyházi vezetőit. Az érdekes az, hogy akik ma a szószékról Jézusra hivatkoznak, nem különbek azon zsidó vallási vezetőknél kiket Jézus megvetett.

De nézzük meg, hogy volt a házeladás, kiket véd Jézus szolgája?! Amikor eladták Kozmáéknak, arról volt szó, hogy határok maradnak, csak azt adják el, mit az öregek használtak, hogy végül kiederüljön, hogy az udvarunknak is majdnem fele el van adva. Nem beszélve az utólagos homályosításokról, hogy itt a határ, hogy nem ott, csak egy kicsít vesznek el – ez a vevő, Közma úr homályosítása volt. Aki, amikor az adás-vétel után valami léceket hoztam el az udvarról, hisztérikusan hátra rohant hozzánk és félrevezetésből tappogtatott a határon, ameddig az öregek használták, hogy de értsük meg ott a határ. A rendőrség is gyorsan a segítségükre síetett, hogy márpedig nincsen mit ott keressünk, mert el van adva.

Egy idő után Kozmáék lebontották a házat, úgy kétharmadba, hogy újjá építsék. Feljelentettük, mivel aztán viszakoztunk. Sántha Gyula polgármester a jelentés nyomán kijött és nagyon érdekes szövege volt, hogy ha nem tetszik valami, mi költözünk a kétharmadába lerombólt házba és Kozmáék a mienkbe, vagyis az volt a gyanúm, hogy megfélemlítéssel vagyunk manipulálva – sajnos aminek akkor be is dőltem. Nem tudom, hogy amikor beszélgettünk Sántha Gyula polgármesterrel, valami szörnyen büdös alkohol szagot, honnan fújhatott arra a szél.

De nem csak az építkezéseket ellenörző hivatalnál jelentettük - ahol megint az volt az érzésem, mintha meg akarnának félemlíteni, mert a főnök azt mondta, mindenki megjárhatja, kérdésemre aztán viszakozott, pontosított, hogy csak azok, kik bontottak – hanem a rendőrségen is Kökösben. Frunza Neculai helyi rendőr parancsnok érdekes módon, amikor érdeklődtem, hogy milyen hivatalba lehet jelenteni, nem oda küldött ahova kellett volna menni, hanem egy olyan megyei hivatalba, ahol feltételezhető, hogy Kozmáéknak volt ismerősük, emberük.

Annak ellenére, hogy visszavontam a feljelentést az építkezéseket ellenőrző hivatalnál, Kozmáéknak azt mondták, hogy nem szabad építkezni, vagyis újjá építeni. Természetesen ők újjáépítették a házat. Engedélyük nem volt, hogy lett volna, mert a vagyonközösségből nincsenek kilépve, tehát törvénytelenül építették újra a lakást, gyanunk szerint. Érdekes ez a kökösi hivatalosságok nem látjá – föleg, ha a tulaj csicskás a polgármesteréknél. Sántha Gyula polgármester, a napokban történt telefonbeszégetésünkben azzal a csellel jött, hogy sok el van nézve nekünk. Kérdem én azt, hogy másnak nincsen több elnézve?! Vagy valakik nem maguknak néznek el dolgokat?!

Végül is mire alapozom a gyanúmat Sántha Gyula kökösi polgármester esetében?! Rögtön a telekeladás után már tettem egy feljelentést, annak alapján, hogy a vevő, Kozma Alexandru azt mondta, hogy már át is íratták, amit és vagyonmegosztás nélkül jogtalannak tartottam, ezért tettem fejelentést az ügyészségen, amiben a közjegyző is érintve volt kinél a hagyaték történt. Végül kiderült, hogy Kozma úr félrevezetett és a feljelentés alaptalan volt. De innen kezdődött a gyanakvásom Sántha Gyula polgármesterrel kapcsolatban. Ő egy levélben, más ügy kapcsán, rám írt, hogy ne jelentgessem a közjegyzőt - Gramadat. Nagy a gyanúm, hogy Kozmáék érdekében képes volt túllépni a hatáskörét, mert ugye, neki semmi köze, mint kökösi polgármesternek, hogy én jelentek vagy nem egy szentgyörgyi közjegyzőt – és ne feledjük, hogy a rendőrség az ők alkalmazottai is.

A kökösi rendőrségről meg több cikket írtam, a netten, a Háromszékben, a Székely Hírmondóban, addig, míg valaki nem intézkedett, ezt gyanítom, hogy a kököst kritizáló cikkeim ne jelenjenek meg a helyi lapokban – ez a székelyföldi sajtószabadság, erre is oda kéne figyelni, nem csak a magyarországi sajtószabadságra. Vannak akik Orbánéknak adnak igazat a sajtó ügyben, egy állampolgárságnak nevezett papirosért és közben lábbal tiporják az erdélyi, székelyföldi vélemény nyilvánítás szabadságát. Felteszem a kérdést: létezik a gyanúja, hogy az ügyeink nyaka ki van törve, nem bosszú a cikkeimért?! A netten Sántha Gyula kökösi polgármestert is kritizáltam, valyon nem bosszú az egész?!

Egyet grantálunk, hogy ez a föld ügy nem egy könnyen fog véget érni. Egy bíróság döntés, még nem a világ. Már csak azért is, mert fennáll a telekkönyv hamisítás, vagy valami zsönglőrözés gyanúja a telekkönyvben, amely ügyben csak ügyészségi feljelentést fogunk tenni.

Nagy Attila (Puli) – Kökös, Kovászna megye

Sajtószabadság az erdélyi székely, magyar berkekben, na ne marháskodjanak?! Sajtómaffia!!! Az igen!!! 

A szerkesztőségek egymást kölcsönösen szidják, hogy ki mennyi támogatásban részesül, Magyarországról, mennyit vágott zsebre spekulatív, maffiózus alapon.

Nem hiszek az olyan nagy szavakban, mint sajtó és vélemény szabadság, mióta a Krónika éhségsztrájkomat arra használta, hogy lejárasson, a témától idegen dolgokat írt rólam. Bíró, vagyis Kovács Blankát kérdeztem vállalja-e a felelősséget a cikkért reszketve mondta, hogy nem. Kovács Zsolt ki  az interjút készítette velem, utólag azzal jött, hogy ott volt  a farzsebben a reportofon. A becsületes szándékú riportot gondolom nem így készítik, diktafonnak a farzsebben. Ezt még mondjuk, elfogadom, de Csinta Samu akkori főszerkesztő, autonómia-mániás, nem adta meg  a replika jogát sem, ez efogadhatatlan volt számomra.

Az óta nem hiszek az autonómiába és minden eszközzel harcolok ellene. De az autonómia harcot és az autonómiát nem egy olyan balfácán nációnak találták ki, mint  a székely kit  a történelemben mindig az orránál fogva vezettek ígéretekkel. Amely nációval el lehet hitetni, hogy ő nem egy külön nemzet, hanem csak egy fajt a bóvli magyar, ki színpadias furfangjával, de aminek a történelem nehéz perceiben nem vette semmi hasznát, a Pesti híg-magyart szórakoztatja, mint egy cirkuszi majom, az nem képes az autonómiára. Mert ugye az autonómiára képesnek is kell lenni, nem elég locsogni róla, eről kevés szó folyik, hogy képes lenne-e  a székely az autonómiára, vagy csak nagy a szája, féle, hogy nem lenne képes csak nagy a szája.

Megdöbbentő, hogya magyaroszági magya rnacionalist apropaganda milyen könnyen meg tudta semmisíteni az önálló székely nemzet identítást. Tudom ki lehet cselezni az itteni megállapításomat, a nemzeti identitás történelmi változásaival.

Mióta Farkas Árpád költő, a Háromszék napilap főszerkesztője az irodájában megalázott, az éhségsztrájkom bejelentésekor, hogy könnyű éhség sztrájkolni annak kinek úgy sincsen mit enni; mióta csak  a Háromszék szerkesztőségében az igazamat keresvén, a kökösi rendőrséggel szemben, Torma magányos lázadónak titulált mikor bemutatott Szilveszter Lajosnak, ki utána elbölcsködte, hogy mekkora hős volt mikor egy pártos agytágítón részt vett és megasszondta; azóta tisztában vagyok, hogy kik is a nagy székelyek és a nagy magyarok, a nagy autonómiások, hogy mit ér a sajtó nálunk Erdélyben. 

Aztán meg Farkas Árpád az irodájában azt is mondta, érdemes megemlíteni még akkor is, ha nem kifejezetten erről van szó itt, hogy a katolikus papok nem tettek eleget a nemzet iránti kötelességüknek, mert nem tanították meg a Magyar Himnuszt a kommunizmusban, az erdélyi katolikus papokról van szó. Ő unitárius. 

Hát sajnos nagy marhaságot mondott, megdöbbentem, hogy milyen kisstílüen előítéletesen gondolkodik. Azt hiszem egy egyház papja sem tanította. A másik, hogy a katolikus egyház nem feküdt le a rendszernek de a protestánsok igaz. Az nem magyarázat, hogy a katolikusok mögött ott volt Róma és nekik könnyebb volt, mert védve voltak.

De Farkas Árpád akkor sem beszélt pozitívan mikor arról beszéltem, hogy neki, hogy kértem a szekus dosziámat és még nem kaptam meg. Azt mondta, hogy ő az övére nem kiváncsi. Annak semmi értelme azt kikérni és olvasni. Ő arra nem kiváncsi, hogy őt kik súgták be. Utólag ezért láttam be, hogy egyeseknek igaza van kik a magyar értelmiséget vádolják a szekus dossziék iránti közömbösséggel. De nem csak az értelmiség közömbös, sőt ellenséges, az udemeré irodában sem volt másként Szentgyörgyön. Ott egy íróasztalnál unatkozó atyafi még majdnem támadott is, hogy hát az minek nekem. Aztán, hogy mondtam neki, hogy arra vagyok kiváncsi, hogy 89 dec 5-én amikor a szeku kihallgatott fegyverlopás gyanújával akkor csendesebb lett. Közben csak egy unatkozó hölgy unalmában azt nézte végig, hogy milyen szzkadt a bakancsom, sehogy nem tudta levenni szemét szegénységem jeléről.

Annak idején a kökösi Székelyföld táblánál megkérdezte a Pro Tv riportere kire szavazok a zudemerére, vagy az mpp, én azt mondtam, egyikre sem, kisstílű maffiótákra nem szavazok. 

Végül is a szerkesztőségek mocsarak, ahonnan mérges gázok áradnak ki. Kisstílű emberek, picinyke életük picinyke érdekeivel.

Ezen események óta megértettem, hogy mit is érnek az autonómisták, mit is ér az autonómia harc. Ennek csak ellenpropagandát érdemes csinálni, mert az autonómia ha meg is valósul, csak ezen picinyke emberkék picinyke érdekéinek, érdekharcainak színtere lesz melyből a székelyek vajmi keveset nyernek. Egy mocsár lesz a Székelyföld mi mérges gázokat fog kiárasztani, ezen emberkék lehelete által.

Ha ez lesz az autonómia, ahogy a sajtó emberei viszonyultak hozzám,akkor csak harcolni tudok ellene, mert az az autonómia nem az én autonómiám lesz, hanem a maffioták-é.

De ahol a lázadóval, az igazát keresővel, csúfolkodnak, hogy magányos lázadó, ott nem is lesz igazi szabadsága a nációnak. És az ilyeneknek a magyarságuk, székelységük, csak puszta farizeus külső, díjvisszautasításuk csak a látszatnak szóló propaganda nem őszinte, mint a Farkas Árpádé, aki becsmérlőleg beszélt a szekus doszié kikérését illetően is, nem rólam, hanem  a kikérést illetőn. Farizeusok, látszatszékelyek autonómiája nem kell.

A lejárató cikket a Krónikában, egy polgármester rendelésére készítették ki mögött  a tikosszolgálatot sejtem. Mi ebben  a szomorú, és elgondokodtató, hogy  a titkosszogálat ennyire tud zsonglőrözni, hát akkor mi lesz itt.

A Brassói Lapoknál a MURE nagyfőnöke, Ambrus Attila, akkor ő volt, meg nem sokba vett mikor igazamért hozz fordultam, pro forma igazat adott. 

Ambrus Attilának egy panaszlevelet adtam át a MURE-nak, az etikai bizottságnak címezve. Ma is kapom a választ, mit annyiszor megígért.

A korrupt falusi román rendőr és a minket szellemi vezető, meg politikai vezető elvtársaink között nem látok semmi különbséget. Ha nincsen különbség akkor magányos a közösség.

Azóta az én autonómiámra vigyázok leginkább, mert az az igazi a többi mese, szélhámosság.

TGM-nek igaza volt, hogy Romániában a lázadónak nincsen becsülete.

A reform szavunk és az ami mögötte van, az a tatarozás szinonimája a valóságban.

A reform a középszerűek találmánya, kiknek sem bátorságuk, sem szellemi kapacitásuk – mivel szellemileg gyengék ezért gyávák – ahhoz, hogy szembenézzenek azzal a ténnyel, hogy reformjuk tárgyán már nem lehet segíteni, helyette egy teljesen újra van szükség. A reformáció is egy ilyen szellemi impotenciából született. De nagyjából minden, ami ma nyugatot jelenti. Nyugat a tatarozás kultúrája, amely képtelen teljesen újat szülni. A reform azok találmánya, kik szellemileg képtelenek újat szülni, mert maguk is a régiek, képtelenek a régitől szabadulni, tehát képtelenek maguk is megújulni szellemileg, lelkileg.

Ezt mitikusan, ezért éppen nagyon valósan, a zsidók egyiptomi szabadulása, meg pusztai csavargása szemlélteti. Végül is a mítosz nem csak szemléltető, hanem a lélek realitása.

A reformer azért képtelen a megújításra és csak tataroz, mert nem áll a Lélek talaján. A Léleknek nincsenek korlátai, láthatatlanságánál fogva nem behatárolható, ezért képes a megújításra, mert nem korlátozza semmi. Csak a határtalan, korláttalan képes a megújításra melyet nem akadályoz semmi. A Látható alapja a Láthatatlan, a határtalan, ezért képes a Látható Valóság megújulni. Megújulni csak a Valóság talaján lehetséges, ahol a Látható, mivel együtt él a Láthatatlannal, állandóan képes a megújulásra.

A Láthatatlanban nincsen előfeltevés ezért képes az újjáteremtésre az igazi újra, megújulásra, önön Semmilyéből. Az igazán új, belülről, a Láthatatlanból, a Semmiből születik, nem a Láthatóból. A reformátor csak a Láthatóból képes kindulni, vagyis előfeltevésekből ezért nem lépes az igazán újra. A Látható önmagában nem képes semmi újra a Láthatatlan nélkül. Az előfeltevés mindig részben a régi talaján áll, nem képes szakítani vele

A régi korok bölcsessége, Jézus arról beszélt, hogy a réginek el kell halnia, hogy új születhessen. A halál egy szerves folyamat. A születés egy szerves folyamat. A reformer, mivel nem él a Valóságban nem tud az életnek megfelelően szerves folyamatokban gondolkodni, hanem csak mesterséges konstrukciókban.

Akik nem ismerik az életet belülről, a Láthatatlanból kiindulva, nem ismerik a Valóság megújító, megújuló képességét, azok nem merik elengedni a régit, mert úgy érzik, ha a régi megszűnik, akkor mintha a Lét, létük semmisülne meg. A tatarozás a félelemből születik, a reformer gyáva ember, kik képtelen a régi elengedésére. Ő az kiről Jézus beszélt, hogy félti életét és ezért épp azt veszíti el. Félti a régit, mintha élete lenne az maga, mintha léte lenne az maga, közben elveszíti, de már rég elveszítette kapcsolatát a Valósággal, az élettel, mely bármit hagy nyugodtam elpusztulni, mert önön mélységeiből bármit képes újjászülni. A reformátor bizalmatlan, mert nem ismeri az önön mélységei iránt, ezért képtelen újat teremteni.

A reformer, a nyugati reformer kultúra képtelen elengedni azt mi már halott. Csak el kéne engedni a régit és már is új születne. Az elengedés sokkal kevesebb energiába kerül, mint a ragaszkodás, a réginek a görcsös fogása. A Valóság, az élet erőfeszítés nélkül szül újjá bármit, de a reform az erőfeszítésre épül és nem az élet erőfeszítésmentes erejére.

Újat alkotni, újat teremteni csak a szabadság képes, melyet nem korlátoz semmi, melyet nem korlátoz a valamihez ragaszkodni, valamit fogva tartani görcsössége. Korlátlan szabadság csak a Láthatatlanban van. Szabadság ott van, ahol elengednek, képesek az elengedésre. A Láthatatlan és az elengedés képessége feltételezik egymást. A Valóságban az elengedés részesít. Részesedni a Valóságban az új feltétele.

Végül is az élet, a Valóság mindig teremt, újjáteremt. A teremtés a Semmiből, a Láthatatlanból születik, a Valóság Láthatatlanjából, ezért képes a Valóság magát a Semmiből, mint az Úr, a Láthatatlanból újjáteremteni. Soha nem volt úgy, hogy ne legyen a Valóság, mert az Úr mindig volt, az Ő Semmije mindig létezett, a Valóság maga az Úr. A reformer a Transzcendencia nélküli lét, ezért szorul állandó öntatarozásra, mert képtelen a Transzcendencia jelenlétére, az ő állandóan megújító erejére hagyatkozva élni. Aki így él az mindig megújul.

Ma divat az átalakítással, a reformal kapcsolatban projektekről beszélni, vagyis az elme puszta külső változtatásairól, konstrukcióiról, mi csak a felszínt érinti, a Láthatót, Láthatatlan alap nélkül. Jézus a Lélek eljöveteléről beszélt, ami Láthatatlan, épp ezért mindent átalakít. Az igazi átalakulás belülről a Láthatatlanból indul kifele. A reform a külsőre vonatkozik csak ezért kívülről indul befele.

A próféta abban különbözik a a reformertől, hogy a Létet, a Valóságot, mint egy Totalitást, Egészet éli át, ezért úgy látja, hogy csak az Egész, a Totalitás, a Lélek munkája révén lehetséges a megújulás és nem a reformer csak külső részletekre irányuló erőfeszítése révén, mely soha nem látja maga előtt, a lelki szemeivel az Egészet, önmagát, mint a Totalitást magát.

Igazi ilyen szellemű próféták Ábrahám, Mózes voltak, kik tudták, hogy a reform nem elég, az csak a régi szolgaság folytatása más formában, teljesen újra van szükség. De tudta Jézus ki új tömlőről és borról beszélt. Tudta azt is, hogy az igazi újhoz újjá kell születni, feledve minden régit. Gyereknek kell lenni, kinek nincsenek előfeltevései ezért a Valóságot látja és a Valóságból szül újat.

Az igazi próféta a Kezdethez tér vissza, a Lélek képeihez, mert azok az alapjai minden új kezdetnek.

Ábrahám merte vállalni az ismeretlent, a Láthatatlant, vagyis a Valóságot, a reformátor ezt nem meri válalni, ezért megmarad a Láthatónál, a puszta külső variációinál, a népét megrekeszti a Láthatóban így a nép soha nem lesz képe a megújulásra. Ma nagyon sok a reformátor, a projekt-reformátor.

Nyugaton a tett az első. G. Fausztja azzal kezdődik, hogy kezdetben volt a tett.

Hiteles tettet a figyelés, a virrasztás szül, a közvetlen látás.

A Valóság teljességének közvetlen megélése tettet szül, a belső mintáknak megfelelőt - a kinyilatkoztatás képi alapja ezek a belső minták.

A Valóság fölös energiái indítanak a tettre, löknek bele a tettbe.

A kép, a tett a várakozásból születik. A várakozásban felgyülemlett energiák kibontják a tartalmakat, képpé, tetté.

A kép meg előzi a tettet, mert a kép aktiválja a tett mögött lévő belső energiákat.

De nézzük a természetet, az éjszaka megelőzi, a cselekvő napot. A pihenés megelőzi a tettet.

A tett akkor válik egészségünkre, ha az Egészből születik, ami az Egészből születik megőrzi egészségünket. Az Egész megelőzi a tettet. A tett nem hozza létre az Egészet, hanem az Egész hozza létre a tettet.

Akkor van harmónia az ember létében, ha a cselekvés és a nem cselekvés között nincsen különbség, ez a nemcselekvő cselekvés.

A helyes cselekvés garanciája a Valóság, a Látható és a Láthatatlan, vagyis ami VAN. Ha a VAN cselekszik bennünk, nem mi akkor helyesen cselekszünk. A VAN soha nem cselekszik helytelenül, nem árulja el önön belső mintáit. Azért cselekszik helyesen a VAN, mert a Láthatatlan szerint cselekszik, nem a Látható szerint. Az ember dilemmái a cselekvés körül azért vannak, mert nem a Valóság cselekszik benne, hanem csak a Látható, a Látható önmagában véve csak zavarttá tesz, mert nélkülözi alapját a Láthatatlant.

Hogyan cselekedj helyesen?! Nézd tavasszal a föld láthatatlanjából kibújó növényt, azt teszi mi benne van és az mind helyes.

De az emberben van helytelen is!!! Igen azért, hogy megtudd, hogy ki az igazán cselekvő benned, hogy ne légy gőgös. A Valóság azért autonóm, mert magában hordja mindenre az orvosságot.

Végül is mindenre megoldás a folyó. A nemcselekvő cselekvő. Nem cselekszik, mégis aktív és a tengerbe jut. A lényeged a folyó.. Ha zavaros magától megszáll, megtisztul a nélkül, hogy moralizálna, hogy mit tegyen.

Nézd az égig érő fát, mely összeköti a földet és az eget amikor rügyezik, úgy cselekedj, mert te is fa vagy.

Hogy hogyan cselekedj bízd a Lélekre és az ő indíttatására, mert csak ő ismeri a mélységeidet. Mert már nincsen kinyilatkoztatás, hanem a Lélek van mindenkiben.

Isten országa bennetek van, vagyis a cselekvő bennetek van, mert a Lélek maga az ország.

A hogyan, mindig a rész problémája, mert a tett mindig elszigetelt, nem Teljesség. A Teljesség a várakozásban születik, lásd a virrasztó szüzek. Nincsen hogyanja a Teljességnek, mert működése a Láthatatlanból születik. A folyó a Teljesség.

A szemgolyó gömb alakja, mint Teljesség, teszi lehetővé, hogy a Teljességet lásd. A szemgolyód maga a Valóság, Látható és Láthatatlan ott belül, ezért vagy képes látni a Valóságot. Nem látni a Valóságot vakság.

A látást az elengedés teszi lehetővé, mert az ingerek abból születnek, mik a szemet érik, hogy minden valamit elenged, magából magáról.

Isten a Semmiből teremtett. A Semmit a teljes elengedés szüli. Teremtés, kinyilatkoztatás, az elengedés szülte "tettek". Nem mi cselekszünk, hanem Isten ön-elengedéséből származó Semmi cselekszik bennünk, vagyis a teremtés energiái, mert a teremtés időtlen. A teremtés és apokalipszis együtt képezik a Valóságot.

Végül is, hogy mit kell tenned és hogyan, kérdezd meg először a forrástól aztán a folyótól, aztán a tengertől. De a tenger azt mondja, hogy ereszkedj le a tenger fenekére és ott van az ős öreg ki megmondja. Akkor tudod, hogy mit kell tenned, hogyan, ha leereszkedtél a tenger fenekére. De hogyan ezt kell tenni?! Indulj neki a viharos tengeren egy hosszú útnak. Vállald a hajótörés kockázatát. végül hajótörést szenvedsz és megtudod. Erre nincsen technika. Ez az életbeavatás,a mikor te indulsz vándor útra a tengeren. Aki ezt nem vállalja a hogyanok fogjává válik. Nem mer cselekedni, nehogy helytelenül cselekedjen. De egy helytelen cselekvés többet ér, mit te tettél, mint száz, mit mások tanácsára tettél. Elvesztegetett élet másokat hallgatni, amikor magadat is hallgathatod. Végül si közelebb vagy magadhoz, mint a mesterekhez.

A forrás és a tenger között a folyó nemcselekvő cselekvése következtében nincsen távolság. Ahol nincsen távolság ott nincsen út és nincsen tett. Végül is nem tudsz más lenni tettekkel, mint ami vagy, ezt nem valósíthatod meg csak azzal mi vagy, ami vagy tetteivel.

Az írásom hozzászólás a következő íráshoz: http://www.thesecret.hu/blogok/joo-violetta/kozma-szilard-csernus-imrerol#comment-140200

Hát ha valaki veszélyt jelent a tanácsaival a naiv hívőkre a Szilárd. Megdöbbentő az a felelőtlenség ahogy belerondít emberek életébe, válásokat javasol, csak úgy, mert ő mindentudó.

Csernust vádolja azzal, hogy képtelen a házasságra. Hát Szilárd ne marháskodj, neked nem volt az életbe egy normális házasságod - az egyik nőd az eljegyzéseteken hagyott faképnél. Akitől elváltál nem olyan rég azt valami megdöbbentő aljasan mocskolod. Róla is azt állítod, hogy képtelen valamire, amúgy rólam is, Csernusról is, nálad ez egy unalomig ismételt motívum.

Ha valaki neked nem tetszik rögtön előrántod a horoszkópját és bebizonyítod, hogy tök hülye, képtelen.

Engem, mert próbálom felvilágosítani az embereket, megvédjem tőled potenciális áldozataidat, azzal próbálsz hiteltelenné tenni, hogy ne higgyék az emberek, amiket rólad írok, hogy a román titkosszolgálat ügynökének teszel ki, ki rád van állítva. Engem nem érdekelnek ezek a vádak, nem tudsz ártani, mert nekem nincsen szükségem jó hírre a megélhetéshez, mint neked. Egy vérbeli vallásos anarchistának nem számít, hogy mit hisznek róla.

De jól tetted, hogy annak tettél ki, mert így rávilágítottál a volt román titkosszolgálat módszerei és a tied közötti hasonlóságra. Amikor kihallgattak, akkor az egyik módszerük az volt, hogy érzékeltették, hogy mindent tudnak rólad, tehát a markukban vagyok. Ezt látom nálad is, ha valaki nem tetszik, vagy kritizálni mer, akkor előrántod annak a horoszkópját, ahogy láttam a hiányokat elég hasból pótolod, és azzal vágsz vissza, mint a volt szekusok, hogy hát mindent tudok rólad, a markomban vagy. A tudás hatalom. Szilárdka te hatalommániás vagy. Nagy metafizikus vagy, de ha jól tudom, Heidegger a metafizikát a hatalom gyakorlás egyik formájának tartotta. Hatalmi mániádat tanácsadás ürügyén éled ki.

Számon kérted egy levélben, hogy a memoáromban a hatalom üldözöttjének teszem ki magamat, a kommunizmusban, de kérded, hogy fel tudom-e mutatni a szekus dosziémat, mert te igen. Hát tudjad, hogy kértem és nem kaptam meg, és tudod kik nem kapják meg kik most is figyelve vannak?! Még a román katonai titkosszolgálat is kihallgatott, ehhez keveseknek volt szerencséjük. Egy kicsit nagyobb pácban voltam, mint az olyan szájhősök, mint te, kik csak szájukkal vívták ki a megfigyeltség érdemét. Eszement asztrológusoktól nem tart a román titkosszolgálat.

A másik ok mi miatt besúgózol engem, hogy azt írtam, oda alacsonyodtál le, nagy szellem kutatóként, hogy a Jobbik propagandistája legyél a Székelyföldön - írásodban kinyaltad Morvai Krisztina plasztikáját. Még támadsz a székely autonómiát kritizáló írásaim miatt is, melyeket azért írok, szerinted, hogy lejárassam az autonómia törekvést, mint a "SRI misztikus ügynöke", ahogy te nevezel engem. Hát így volt ez mindig, aki gondolkodni mer az ellenség.

Röhej volt nézni, a Heti hirdetőben a hirdetéseidet, éveken keresztül, ahogy kínlódtál, váltogatva kínálataidat, hogy valahogy pénzre tegyél szert, hol a betegség rejtett titkának feltárásával akartad ámítani az embereket, hol kurozslást, rontás bontást hirdettél, hátha többen mennek, jobban lesz lóvéd. Természetesen, ez ellen is úgy védekezel, hogy azért figyeltem hirdetéseidet, mert besúgó vagyok.

A rejtett titkok feltárásával való ámítás azt árulja el nekem, hogy te vagy saját magad előtt egy nagy titok - és bele fogsz hülyülni a titkod megfejtetlenségébe.

De a legröhejesebb az egyik kisfilmed, majd előkerítem, bevezető szövegében vagy, hogy olyat tudsz a teremtésről, amit még eddig senki nem tudod. Ha jól tudom a te betegséged az én inflációja!!!

Amikor tudomásul vetted, hogy mit írtam rólad, a nekem írott leveledben veréssel fenyegettél, hogy hozzánk jössz és elkensz, ha nem veszem le az írásomat rólad - hát én még írtam. A verekedést mesteredtől, Hamvastól tanultad ugye?! Amikor visszaírtam, hogy rendőrséget hívok, akkor azt írtad, hogy egy anarchistát nem véd meg a rendőrség - hát ez a válaszod sokat mond okosságodról, hogy te ki is vagy igazán értelmileg.

Levélben írtad és ez a legbeszédesebb rólad, hogy engem börtönbe kéne csukni és elterjeszteni rólam a börtönben, hogy kiskorút erőszakoltam meg, ezzel kéne büntetni engem. Alaptalanul elterjeszteni valakiről valamit, anélkül, hogy az tudna védekezni, a börtönben nem nagyon lehet, nagyon nagy alattomosságra vall, még ha valaki úgy is írja, hogy csak "kéne". Tehát ez amit írtál, hogy kéne tenni velem, két dolgot árul el rólad, hogy alattomos vagy és agresszív a végtelenségig.

Ha te ilyet írsz, hogy valakiről alaptalan dolgot kéne elterjeszteni, akkor azt teszed is. Ezért írod, hogy kölcsön leptoppal írok, hogy alkoholista vagyok. Voltam nem tagadom, de leszoktam, italról bagóról, már hét éve. Egy olyan változásra voltam képes mire te soha nem.

A te eseted vak vezet világtalanokat!!!

Te Szilárd azért megkérlek valamire! Van egy asztrológus Erdélyben, ki krónikus agresszivitásban szenved. A feleségétől elvált és a nála maradt két gyereket, a négyből, arra biztatja, hogy verjék az anyjukat, kérlek lépj közbe, mint család asztrológus.

A család asztrológiáról jut eszembe, hogy mostanság Szilárdka azt űz, az tesz ezt ki nem élt soha egy normális házasságban. Önkényesen javasol válást. Mondtam vak vezet világtanokat.

Ezt nem azért írtam, hogy védjem Csernust, hanem ne legyen olyan egyoldalú a kép, lássák mások is, hogy ki is igazán az aki olyan nagy okosnak hiszi magát.

Tudod Szilárdka, hogy ellenem a háborút eleve vesztésről kezdted, mert nekem nem számít, hogy mit hisznek rólam, de nálad igen, mármint a hisztérikus reagálásodból kitűnik.

Hisztérikusságod, erőfitogtatásod, férfiasságod kényszeres bizonygatása, mit ahogy egy előadásodon láttam, azt bizonyítja, hogy te megrekedtél a személyiségfejlődésben még a gyerekkorban. Egyik könyved címlapján a te fotód van nagyon nagy méretben a középen, ez mindent elárul, hogy a te vagy mindennek a közepe, rólad, az önös énedről szól minden. Nagyon veszélyes, mikor egy gyerek ember, gyerek-felnőtt tanít másokat.

Az asztrológiához meg azok menekülnek kik krónikus önbizalom hiányban szenvednek.

A csillagjegyek archetípusok. Azokról jó tudni, ha nagyon közel mész hozzájuk, ha állandóan velük foglalkozol, akkor a foglyává tesz, a kép és az elmét megzavarja, eszelőssé tesz, példa rá derék asztrológusunk. Vagyis vigyázni kell az archetípusokkal, mert azok elnyeléssel fenyegetnek és elnyelhetik a személyiséget, soha nem szabadul a személyiség tőlük. Valahol itt a másik probléma Szilárdkánál, nincsen már neki szémélyísége, csak képek, mik fogva tartják.

Csernusnak az anyához való kötöttségét, az elszakadás képtelenségét veti a szemére. Szilárdkánál az asztrológia és a metafizika rögeszme. A rögeszmék az anyának felelnek meg az anya kötöttségnek, az anya nyújtotta biztonságot a rögeszmék nyújtotta biztonsággal helyetesíti, ababn az életkorban mikor az anyáról le kellene válnia.

A Szilárdka a nőiességgel küzd, sokaknak vágj a fejéhez, sokakat vádol a nőiességnél való megrekedéssel, de sajnos ezzel, hogy ez visszatérő motívum nála, minden ellenféllel szemben, le lehet vonni a következtetést, hogy az az ő problémája, megrekedt a női princípiumnál a személyiség fejlődésben, a női princípium elnyelte személyiségét. Az ő korában már rég túl kellene legyen azon ami a személyiség fejlődés folyamatában az érett személyiség feltétele, a nő és férfi pólusok egyesítése. De meg kell figyelni támadó írásait és rögtön látszik, hogy majdnem mindenkivel szemben ugyan azok a motívumok jelennek meg, ebből látszik, hogy horoszkópiája mondva csinált.

El kell olvasni Szilárdka mesterének Hamvas Bélának az írását az asztrológiáról, meg van a netten, és abból, amit a horoszkópiáról ír Hamvas abból kitűnik, hogy milyen ellentmondásos Hamvas tisztelő és majmoló, és Hamvas írása nyomán kitűnik, hogy a tanítvány milyen sarlatánságot művel a horoszkóppal és a magas szintű metafizikájával, melynek Hamvas szelleméhez semmi köze. Hamvas biztos nem nyalta volna ki a szélsőjobbos Morvai Krisztina plasztikáját, mint Szilárdka tette.

Szükségesnek tartottam Szilárdka rövid kielemzését, hogy lássák az olvasók, hogy ki tartja markában, a horoszkóp alapján Csernust.

Nagy Attila (Puli) - Székelyföld

Az önismeretet nem a pszichológia nyújtja, hanem aki ismeri a lelked mélységeit. De csak akkor ismerteti meg veled lelked mélységeit, ha elméd nem tud semmit, ha tiszta szemekkel nézel az Úr és a te ismeretlen mélységeibe, akkor ismerté válnak az Úr és a te mélységeid, megismerteti veled az Úr a te mélységeidet - de ehhez gyereknek kell lenned.

Az Úr Lelke a formán túli képes egyedül kinyilvánítani, tudatodba emelni az ugyan csak formán túli mélységeidet - a formán túlit csak a formán túli ismerheti, ismertetheti meg. A formátlan megismerés csendjében, az Úr energiáival, a te energiáiddal terhes képek a tudatodba emelkednek és így születik meg az önismeretet.

Így az önismeret egy állandó, valóság, egy állandó jelenléte az ismert dolgoknak, mik belül vannak, vagyis ami te magad vagy. A pszichológiai ismeret puszta racionalitás minek nincsen állandó jelenvalósága, csak addig ismeret míg jelen van, de elenyésző ideig van jelen.

A misztikus megismerés egyesítés, egyesülés, az elme egyesülése, harmóniája a belső tartalmakkal, mik állandóan jelen vannak. Az önismeretnek egy állandó, élő valóságnak kell lennie; akit megismersz az te magad vagy ott belül és te állandóan jelen vagy magad számára, ez az élő önismeret.

De életed akkor teljes, ha azt a Lélek, az ismeretlen, a forma nélküli jelenlétében éled és nem a puszta látható jelenvalóságaként. Jelen-Léte csak a Láthatatlannak van, a Látható mindig változó, tehát nincsen igazi Jelen-Léte. Az állandóan jelenvaló benned a Lélek, aki te magad vagy, aki ismeretlen és ismert. Az elme csak azzal tud egyesülni ami állandóan jelenvaló. Ami állandóan jelenvaló az azonos önmagával, az elme stabilitásának ez az alapja. Az önismeret alapja a JELEN-VALÓSÁG, vagyis a VALÓSÁG maga, a Látható és a Láthatatlan együtt, az egynek lenni vele. A Láthatót a Láthatatlan szüli, a születőt a forrásából ismerheted meg.

Megismered magad, ha felismered, a Lélek révén, lelked révén, hogy az vagy igazán, ki NEM-VAGY.

Nagy Attila (Puli) - Székelyföld